Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
336.79
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Lone climber on a snowy ridge reaching a mountain summit in a snow storm in the Mont Blanc massif
Nyitókép: Buena Vista Images/Getty Images

Újabb mentőakciót követel a Kirgizisztánban rekedt hegymászó fia

Az orosz Natalja Nagovicina fia nem fogadja el, hogy édesanyját törött lábbal magára hagyták a kirgiz hatóságok egy hegycsúcson, további intézkedéseket követel.

Az orosz hegymászó, Natalja Nagovicina fia, Mihail Nagovicin fellázadt a kirgiz hatóságok döntése ellen, akik hétfőn végleg feladták édesanyja mentését – írja az Index. A férfi nem hiszi el, hogy anyja meghalt, ezért újabb mentőakciót követel a 7439 méter magas Győzelem-csúcson rekedt nőért.

Mihail Nagovicin állítja, anyja tapasztalt hegymászó és kitűnő kondícióban van, ezért biztos benne, hogy még nem halt meg. Az orosz kormányhoz is fordult segítségért.

Mint arról az Infostart is beszámolt, Natalja Nagovicina két hete van fent a kirgiz-kínai határon található hegyen, 7400 méteres magasságban, törött lábbal, mínusz 20-30 fokos hidegben.

Mihail Nagovicin reményeit az is táplálja, hogy egy augusztus 19-én, egy héttel a kapcsolatvesztés után készült drónfelvételen anyja még integetett a sátrából. A felvételeken Natalja egy „Madár” nevű szikla alatt húzódott meg hálózsákban, bár a sátrat már megtépázta a szélvihar.

Az elmúlt két hét mentési kísérletei kudarcba fulladtak – egy helikopter lezuhant, az egyetlen hős, aki eljutott a hegymászóhoz, az olasz Luca Sinigaglia pedig a visszaúton életét vesztette. Hétfőn az utolsó próbálkozást is leállították 1100 méterre a céltól.

A mentésnél jóba jöhetnek különleges, nagy teljesítményű helikopterek, ám ezek speciális képzettséget igényelnek a pilótától. Alternatívaként profi magashegyi mentőcsapatok gyalogos expedíciója jöhet szóba, akik oxigénpalackokkal és speciális felszereléssel próbálhatják elérni a sérültet, azonban ez több napot vesz igénybe, és szintén életveszélyes. Drónok segítségével továbbra is lehet monitorozni a helyzetet, sőt kisebb mennyiségű ellátmányt is le lehet dobni, bár a szél és a hideg ezt is megnehezíti.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×