Izrael légicsapásokat mért Iránra péntek hajnalban, hogy megakadályozza Teherán nukleáris fegyverkezését. A zsidó államban nemzeti szükségállapotot rendeltek el. A hadsereg közlése szerint Izrael napokig, akár hetekig elhúzódó háborúra készül Teheránnal és annak térségbeli segítőivel. Irán Izrael mellett az Amerikai Egyesült Államokat is felelősnek tartja, és közölte, hogy kemény választ ad a támadásra.

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára az InfoRádióban elmondta, az iráni–izraeli konfliktus csaknem fél évszázados, mert míg az 1979-es iszlám forradalom előtt a sah vezette Irán és Izrael között kifejezetten baráti volt a viszony, a forradalom után az új iráni vezetés nem ismerte el és azóta sem ismeri el közvetlenül és nyilvánosan Izrael államot, és csak úgy hivatkozik rá, hogy „a Jeruzsálemet megszállva tartó cionista rezsim”. A térség szakértője szerint ez azért érdekes, mert nem a zsidósággal van baja a teheráni vezetésnek, hanem az Izrael államot annak idején létrehozó cionista mozgalom képviseletét látják Izraelben, miközben Iránban is élnek zsidó közösségek, amelyeket nem bántanak, sőt az iráni alkotmány értelmében másik három kis vallási közösséggel együtt alanyi jogon küldenek képviselőt a parlamentbe.

Izrael azzal magyarázza a mostani légicsapásokat Irán ellen, hogy az atomprogram annyira előrehaladott állapotba került, hogy már nagyon közel volt az ország ahhoz, hogy atomfegyvert tudjon előállítani. N. Rózsa Erzsébet felidézte, hogy Irán 2002-ben kezdett el be nem jelentett módon nukleáris létesítmények építésébe, és mára rendelkezik az úgynevezett teljes nukleáris fűtőanyagkörrel, mindazzal a technológiasorral, ami ahhoz szükséges, hogy a kibányászott uránércből nukleáris energiát legyen képes előállítani.

„Ezzel az a probléma, hogy ez az anyag kettős felhasználású, a felhasználó fogja eldönteni, hogy civil vagy katonai célra szánja-e. Az urándúsítás a döntő folyamat, nem véletlenül szólnak mindig erről a hírek, mert ha a dúsítás 5 százalék alatti értéken marad, akkor a civil célnak az számít, ha viszont ennél magasabb százalékra dúsítják az uránt, akkor 90 százaléknál van az a küszöb, amire azt mondjuk, hogy fegyverminőségű urán. Irán az elmúlt két-három évben 60 százalékig vitte a dúsítást, erre konkrét felhasználási program nincsen, inkább egy biztonságpolitikai jelzés, hogy »mi tudunk továbbmenni ezen az úton«” – magyarázta a térség szakértője, de hozzátette, arról nincs információ, hogy dúsítottak-e már 90 százalék fölé is az irániak. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy ha rendelkezésre is áll a fegyverminőségű urán, még akkor sincs meg az atomfegyver, mert a töltetet hordozhatóvá kell tenni. Irán és Izrael között 1300 kilométer van, amit át kell hidalni, és bár Iránnak vannak olyan rakétái, amelyek képesek ezt a távolságot megtenni, nem biztos, hogy képesek nukleáris robbanófej hordozására is.

„Amit a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőriz, lát és tud, az alapján nem látni arra vonatkozó információt, hogy Irán fegyverré akarná ezt fejleszteni, és az iráni vezetés minden egyes lehetséges alkalommal elmondja, hogy az iráni program békés célú” – mondta N. Rózsa Erzsébet.

Az amerikai elnök úgy nyilatkozott, hogy tudott az izraeli légicsapásokról, de az Egyesült Államok nem részese a konfliktusnak. A szakértő szerint nehezen fenntartható Donald Trump álláspontja, már csak azért is, mert éppen vasárnap esedékes az amerikai–iráni nukleáris tárgyalások következő fordulója. Az izraeliek a támadásban például azt a magas rangú katonát is likvidálták, aki ezeken a tárgyalásokon az iráni delegációt vezette, és vasárnap az iráni külügyminiszter is elment volna a tárgyalások helyszínére, Ománba. „Akár tudott róla Donald Trump, akár nem, ez mindenképpen rossz hír a tárgyalásoknak, és az amerikaiak igyekeznek elhatárolódni ettől a támadástól, amennyire csak lehet, de nagyon sokan úgy értelmezik, hogy az Egyesült Államokat akarták bevonni Izrael mellett ebbe a háborúba” – mondta, és hozzátette, ha az iráni válaszcsapás Izraelt komolyan fenyegeti, akkor az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek meg fogják segíteni Izraelt.

Kényes helyzet N. Rózsa Erzsébet szerint, hogy a térségben rengeteg amerikai érdekeltség van, ha ezeket támadás éri, akkor az Egyesült Államoknak erre reagálnia kell, de szerinte Donald Trumpnak nem a háború az elsődleges célja. Az amerikai elnöknek az a terve, hogy az iráni 85 milliós, évtizedek óta elzárt piacot, ahol rengeteg nyersanyag és egyéb gazdasági lehetőség van, megnyissa az amerikai vállalkozók és befektetések előtt. Mint jelezte, most vannak, akik azt gondolják, hogy az izraeli támadás igazából csak megerősíti az amerikai pozíciót, nyomja az irániakat abba az irányba, hogy állapodjanak meg, de szerinte nem biztos, hogy ilyen hatást tud elérni ez az akció.

A többi közel-keleti állam, főleg azok, amelyek Irán és Izrael között vannak, de még Törökország is, ki akar maradni a konfliktusból, már csak azért is, mert a repülőeszközök éppen felettük repülnek, így őket is fenyegeti. A szakétő arra is felhívta a figyelmet, hogy Izrael a natanzi nukleáris létesítményeket is bombázta, és ha komoly sérüléseket okozott a támadás, akkor a nukleáris sugárzás a szomszédos országokban élők egészségét is veszélyeztetheti.

N. Rózsa Erzsébet lesz a vendége pénteken 18 órától az InfoRádió Aréna című műsorának.