Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Donald Tusk lengyel miniszterelnök felszólal a kormányáról tartandó alsóházi bizalmi szavazás előtt a parlamenti alsóház, a szejm ülésén Varsóban 2025. június 11-én. A bizalmi szavazást Tusk kezdeményezte azt követően, hogy a kormánykoalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski alulmaradt a június 2-i elnökválasztás második fordulójában a Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrockival szemben.
Nyitókép: Rafal Guz

Donald Tusk megúszta

Megerősítette szerdán a lengyel parlamenti alsóház, a szejm a Donald Tusk kormánya iránti bizalmat, az időközi szavazást a miniszterelnök kezdeményezte azt követően, hogy Karol Nawrocki ellenzéki jelölt megnyerte az elnökválasztást.

A lengyel alkotmány értelmében a miniszterelnök a kormány hivatali időszaka folyamán bizalmi indítványt nyújthat be, ennek megszavazásához abszolút többség szükséges a képviselők legalább felének jelenlétében.

A 460 fős szejmben 453-an vettek részt a szavazáson, közülük 243 képviselő támogatta a 2023 végén beiktatott kormányt, 210-en nem szavaztak bizalmat neki. Tartózkodás nem volt. Igennel szavazott a 242 fős kormánykoalíció összes képviselője és egy független honatya.

A szavazás előtt mondott programbeszédben Tusk kijelentette: kész továbbra is irányítani a kormányt. Úgy látta: az elnökválasztás nem eredményezett „földrengést” a lengyel politikai színtéren, de

a kabinetre két és fél évnyi nagyon nehéz, komoly munka vár nehéz politikai körülmények között.

A kormányoldal által javasolt változásoktól „idegenkedő elnököt augusztusban egy olyan elnök váltja, aki legalább ugyanolyan mértékben vonakodik ezek megvalósításától” – utalt a kormányfő Andrzej Duda jelenlegi elnök és Karol Nawrocki augusztusban hivatalba lépő elnök személyére.

Tusk új nyitást ígért, melyre a júliusra tervezett kormányátalakítás után kerülne sor. Bejelentette egyebek mellett „a valódi igazságügyi rendszer visszaállítását” és több fejlesztési projekt folytatását. Kijelentette: őt „senki sem győzi meg arról, hogy az elnökválasztási eredmény miatt le kellene mondani” az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormánytábor „további elszámoltatásáról”. Felidézte: különböző ügyekben eddig gyanú alá helyezték Mateusz Morawiecki volt kormányfőt és kabinetjének több tagját, valamint felfüggesztették 11 ellenzéki képviselő mentelmi jogát.

Szymon Holownia alsóházi elnök, a kormánykoalíciós Lengyelország 2050 vezetője a szavazást megelőző sajtóértekezletén kijelentette: pártja bizalmat ad a kormánynak annak reményében, hogy a koalíció most új dinamikát kap. „Amennyiben nem úgy lesz, a koalíciónak nincs jövője” – tette hozzá Holownia.

A PiS képviselői bojkottálták Tusk programbeszédét. Ezt követő felszólalásában több ellenzéki képviselő lemondásra szólította fel a kormányt, azzal érvelve, hogy az elnökválasztás egyben a kormány működését értékelő szavazás is volt.

Az United Surveys szerdán közzétett felmérése szerint a kormánykoalíciós Harmadik Út (a Lengyelország 2050 és a Lengyel Parasztpárt szövetsége) a 8 százalékos bejutási küszöb alatt maradna, ha most tartanák a parlamenti választást. Amennyiben külön-külön, nem koalícióként indulnának, összesen 13 mandátumra tennének szert a jelenlegi 64 helyett. A kormánykoalíció (a fő kormányerő Polgári Koalíció, a Lengyelország 2050, a Lengyel Parasztpárt és a Baloldal) ennek nyomán elveszítené a parlamenti többséget.

Címlapról ajánljuk
Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Törvények, viták, pénzbüntetések – ez történt az Országgyűlésben 2025-ben

Az Országgyűlés 2025-ben is sok szenvedélyes vitát folytatott le és számos fontos jogszabályt alkotott meg, amelyekről – a napirend előtti felszólalásokról, az interpellációkról, a kérdésekről, az azonnali kérdésekről, az általános vitákról, a határozathozatalokról és a bizottsági ülésekről – év közben részletesen beszámolt az InfoRádió, most a leglényegesebb idei parlamenti történéseket és döntéseket idézi fel ez az összeállítás.
VIDEÓ
Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

Kijött a lista: ez most a világ 10 legerősebb hadserege

2025-ben is kiadta azt a listát a Global Firepower (GFP), melyen a világ országait rangsorolják aszerint, hogy különféle számokban kifejezhető mutatók alapján mennyire rendelkeznek ütőképes haderővel. A lista leglátványosabb változása, hogy Kína immáron holtversenyben van az eddig egyértelmű második helyezett Oroszországgal, az orosz harcjármű-állomány pedig az ukrajnai háború miatt alaposan megcsappant. A listát sok kritika éri amiatt, hogy egyáltalán nem veszi figyelembe azokat a számban nem mérhető tényezőket, melyek akár háborúdöntők is lehetnek, ilyen a technológiai színvonal, a képzettség vagy a parancsnoki lánc szervezettsége, mindenesetre egyfajta érdekességként érdemes lehet végigfutni a GFP új összesítésén.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×