A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt, Karol Nawrocki nyerte a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával az ottani országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban közzétett végeredmény szerint, 71,63 százalékos részvételi arány mellett.

Rosonczy-Kovács Mihály, a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója, Lengyelország-szakértő az InfoRádióban arról számolt be, hajnali negyed 6 körül volt 100 százalékos az adatok feldolgozottsága, úgyhogy bár még nem hivatalos az eredmény, de gyakorlatilag kijelenthető, hogy Lengyelország következő köztársasági elnöke Karol Nawrocki lesz.

Az államfő súlya – mint rámutatott – Lengyelországban elsősorban akkor nagy, ha a kormányzó többségnek nincsen háromötödös vagy annál nagyobb többsége a parlament alsóházában, és jelenleg épp ez a helyzet, ilyenkor ugyanis az államfői vétót – ami politikai vétó, tehát nem az alkotmány szempontjából vizsgálja a törvények aláírásának lehetőségét, hanem az őt az államfői székbe emelő választói akarat szűrőjén keresztül – nem bírálhatja felül a parlamenti többség.

Eddig is ez volt a helyzet, Andrzej Duda személyében az eddigi jobboldali elnök Donald Tusk „globalista szivárványkoalíciós” kormánya felett állt, a kormány ennek megfelelően kardinális kérdésekben nem is tudott és nem is akart hozzányúlni a törvényekhez, illetve – mint a szakértő fogalmazott – egyes kérdéskörökben a törvényekkel szembemenve más típusú jogforrások alapján próbált meg működni; ez a helyzet marad most is.

Emellett az államfőnek más fontos feladatai vannak, például az alkotmány szerint a kormánnyal együtt gyakorolja a külpolitika irányítását, például a nagykövetek kinevezését.

Államfői vétó

Az államfői vétóra külön kitért: egy törvényt az államfő akármikor megvétózhat. „Fél évnek kell eltelnie egy vétó után, belátható, hogy nem egyszerű megfontolásra visszaküldésről van szó, hanem a választói legitimáció miatt a vétó olyan erejű, hogy most kifejezetten fontos volt a választás a Tusk-kormány többsége számára, mert a másik jelölt, Rafal Trzaskowski – aki a Polgári Platform alelnöke is – úgymond asszisztálhatott volna a kormányoldal parlamenti tevékenységéhez” – nyomatékosította Rosonczy-Kovács Mihály.

A durva kampány után rendkívül magas volt a részvétel és két százalékon belüli a különbség, ami mutatja az ország rendkívüli megosztottságát, ami már a 2023-as választási kampány idején is hasonlóan megmutatkozott; ezt tovább erősítette a szakértő szerint az, hogy a kétjelöltes második forduló természetszerűleg polarizált. „Donald Tusk oldala a két forduló között egyáltalán nem Rafal Trzaskowskira vagy a kormány programjára koncentrált, hanem igyekezett lejáratni Karol Nawrockit, ám ez a visszájára sült el” – vélekedett a Nézőpont Intézet külügyi igazgatója.

Megjegyezte még, Slawomir Mentzen, a Konföderáció nevű pártszövetség jelöltje, aki nem jutott be a második fordulóba, nagyon sokáig nem adott egyértelmű irányvonalat az őt az első fordulóban támogatóknak, de az utolsó napokban egyértelművé tette, hogy nem szavaz Rafal Trzaskowskira, de részvételre buzdított, és ugyanígy tett a pártszövetség társelnöke is, közvetetten jelezve, kire voksol. Ezzel párhuzamosan Donald Tuskéknak nem sikerült a hozzájuk közelebb álló, de kiesett jelölt voksainak megszerzése; sok kis tényező adódott össze, hogy ez a végeredmény jött ki.

Piros lap a kormánynak

„Ez nem is sárga lap, inkább piros. A lengyel médiában az első forduló eredményét jellemzően egy, a kormánynak adott sárga lapnak értelmezték még Donald Tusk koalíciós társai is, ez pedig határozott kudarc a kormány számára” – közölte Rosonczy-Kovács Mihály.

A kormánynak márpedig még két és fél éven át dolgoznia kell, az alkotmány ráadásul előírja az együttműködési kényszert az elnök és a kormány között, és lehet is működtetni az országot, Andrzej Duda is 160 törvényt aláírt és hatot vétózott meg, hetet pedig az alkotmánybíróságnak küldött az elmúlt másfél év során. „Az biztos, hogy azt a progresszív globalista agendát, amit képvisel a Polgári Platform, és azokat a Brüsszelből jövő európai néppárti elvárásokat, amelyek akár a migrációra, akár az iparpolitikától elrugaszkodott zöld politikára vonatkoznak és radikális átalakításokat igényelnének törvényi szinten, nem fogja tudni végrehajtani a kormány, de ha megtalálják azokat a közös pontokat, amelyek egybevágnak a lengyel érdekekkel, akkor az ország működését nem fenyegeti veszély” – értékelt a szakértő.

A kialakult helyzet „magyar aspektusával” kapcsolatban Rosonczy-Kovács Mihály elmondta, Karol Nawrocki személyében az a jelölt nyert, akit a Jog és Igazságosság, a legnagyobb lengyel párt is támogatott, ez a párt az elmúlt időszakban kifejezetten támogatóan lépett föl Magyarország irányába, és a köztársasági elnök domíniumába is tartozik a külpolitika.

„A magyar–lengyel kapcsolatok szempontjából kedvező fejlemény az eredmény, és abból a szempontból is, hogy Karol Nawrocki programja külpolitikai szempontból jóval közelebb áll a jelenlegi ismereteink szerint a magyar kormányéhoz” – mondta Rosonczy-Kovács Mihály.