Donald Tusk a lengyel elnökválasztás második fordulójának másnapján bejelentette, hogy a lehető leghamarabb bizalmi szavazást kér kormánya ellen. A miniszterelnök azzal indokolta kezdeményezését, hogy az államfőválasztás után előre kell mozdítani a kabinet munkáját, „tekintet nélkül a körülményekre”. A lengyel kormányfő közölte: reméli, hogy képesek lesznek együttműködni Karol Nawrocki megválasztott elnökkel. Közben Jaroslaw Kaczynski volt miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke egy „apolitikus és szakértői” kormány felállítására tett javaslatot, melynek véleménye szerint a 2027-ben esedékes parlamenti választásokig kellene irányítania Lengyelországot.

Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértő az InfoRádióban azt mondta, a lengyel politikában mást jelent a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás. Jelen esetben bizalmi szavazást kezdeményezett a miniszterelnök, és a kormánykoalíció pártjainak képviselői valószínűleg az igen gombot fogják megnyomni, vagyis arra szavaznak, hogy maradjon a jelenlegi kabinet. Donald Tusk célja jelen helyzetben, hogy megerősítést kapjon a pozíciója betöltésére és kormánya további működésére. A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza megjegyezte: Donald Tusk racionálisan gondolkodó reálpolitikus, akinek fontos a hagyománytisztelet.

A kormánypártok által támogatott Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester kis különbséggel maradt alul az ellenzék jelöltjével, Karol Nawrockival szemben az elnökválasztás második fordulójában. Zeöld Zsombor szerint az eredmény azt mutatja, hogy a lengyel választópolgárok jelentős része „ítéletet mondott” a Tusk-kormányról, és

a Karol Nawrockira szavazók többsége vélhetően úgy érezte, hogy a hatalmon lévők az elmúlt két évben kevésbé teljesítették a választási ígéreteiket.

A jelenlegi kormánykoalíciónak mindössze 12 fős a többsége a szejm 460 tagú alsóházában, ami a szakértő szerint lengyel viszonylatban nem kényelmes többség, mégis sokat ér. Ebből kifolyólag a bizalmi szavazás talán az egyetlen „látványos, direkt, nyomon követhető politikai aktus”, amely révén teljes valójában betekintést kaphatnak a választópolgárok abba, milyenek az erőviszonyok, illetve mennyi mozgástere van a kormánynak. Ha Donald Tusk és kabinetje megerősítést kap, akkor érvelhet azzal a miniszterelnök, hogy továbbra is „erősen fogja a kormányrudat”.

Zeöld Zsombor emlékeztetett: a lengyel kormánykoalíciónak három nagy tagja van, melyek közül két párt jelöltje a parlamentbe jutás küszöbét jelentő öt százalékot sem érte el az elnökválasztás első fordulójában. Ilyen körülmények és erőviszonyok között a szakértő úgy véli,

azok a kormánypárti politikusok, akik esetleg elgondolkodnak azon, hogy nem az igen gombot nyomják meg a bizalmi szavazáson, „konkrétan az állásukkal játszanak”.

A Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza arra számít, hogy Donald Tusk céljának megfelelően jól jön ki a bizalmi szavazásból, mert nem tartja valószínűnek, hogy a kormánykoalícióból bárki „kiszavazzon”, továbbá a 12 fős parlamenti többség is a kormánypártok malmára hajtja a vizet. Zeöld Zsombor úgy fogalmazott, a feladat nagyon egyszerű, a kormánypárti politikusoknak be kell menniük a szavazásra, és meg kell nyomniuk az igen gombot, mert csak így biztosíthatják maguknak még legalább két évig a képviselői mandátumot.

Ha ezzel szemben úgy alakulna, hogy a nem szavazatok kerülnének többségbe, akkor többlépcsős folyamat során előbb le kellene mondania a miniszterelnöknek és a kormánynak, majd tizennégy napon belül kellene új miniszterelnököt jelölni. Ha nem találnak megfelelő és alkalmas jelöltet, akkor a szakértő megfogalmazása szerint „mélyebb alkotmányos válság” alakulna ki, melynek részeként valamikor előre hozott választásokat kellene kiírni.