"Ami a katonai kontingensek Ukrajna területére történő telepítéséről szóló megbeszéléseket illeti - ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kritikus veszélyt hordoz magában az egész európai és a világ biztonságára nézve" - hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában arra figyelmeztetett, hogy a "békefenntartók" Ukrajnába vezénylése elvezethet a harmadik világháborúhoz. "A józan gondolkodású európai politikusok megértik, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósítása a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapáshoz, majd a harmadik világháborúhoz vezethet" - fogalmazott.

Sojgu szerint "a +békefenntartók+ szót azért használják, hogy elrejtsék a valódi célokat - az Ukrajna területe és erőforrásai feletti ellenőrzést".

Úgy vélekedett, hogy az ilyen kontingenst helyesebb "intervenciósoknak vagy megszállóknak nevezni". "Honnan jönnek majd ezek a +békefenntartók+? Ezek ugyanazon NATO-országok egységei lesznek, amelyek jelenléte ellen Oroszország már a különleges hadművelet megkezdése előtt is tiltakozott, amely nagyrészt e fenyegetés - a NATO katonai infrastruktúrájának Ukrajnába, a mi történelmi területünkre való telepítése - miatt kezdődött" - nyilatkozott Sojgu.

A volt orosz védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a britek még a háború előtt haditengerészeti támaszpontot építettek a Mikolajiv megyei Ocsakivban, ahol nemcsak az ukrán haditengerészet tengerészeti különleges erőit képezték ki, de Oroszország elleni műveleteket is irányítottak.

"Végül visszatérhetnek oda, de már békefenntartó erők zászlaja alatt?" - tette fel a retorikai kérdést az orosz biztonsági tanács titkára. Úgy vélekedett, hogy "pontosan erre gondol Emmanuel Macron francia elnök, amikor azt mondja, hogy Ukrajnának joga van NATO-kontingensek küldését kérni, anélkül, hogy egyeztetne Oroszországgal". Felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly novemberben módosított orosz nukleáris elrettentési állampolitika alapján

Moszkva fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvereket vessen be az ellene vagy a Fehéroroszország ellen irányuló agresszió esetén,

akkor is, ha ez hagyományos fegyverekkel történik. Közölte, hogy Oroszország figyelemmel kíséri az európai országok katonai készülődését. Azt hangoztatta, hogy "egyes nyugati elitek továbbra is támogatják az ukrajnai harci cselekmények folytatását "és megpróbálják megzavarni vagy veszélyeztetni a megkezdett orosz-amerikai párbeszédet".

Peszkov nem kívánta kommentálni a Donald Trump állítólagos béketervével kapcsolatban a sajtóban megjelent kiszivárogtatásokat. Azt mondta, teljes mértékben megfelel Oroszország álláspontjának az amerikai elnök arra vonatkozó kijelentése, hogy a Krím hovatartozása nem lehet tárgyalások témája. Azt hangoztatta, hogy Oroszország célja az ukrajnai rendezési folyamat folytatása, és "nagyra értékeli az amerikai fél közvetítői szolgálatait".

Peszkov szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a béke elérését támogatja, célja Oroszország érdekeinek védelmezése.

Leszögezte, hogy a húsvéti tűzszünet, amelyet Ukrajna többször is megsértett, véget ért. Mint mondta, az orosz hadsereg folytatja a "különleges hadműveletet", amelynek keretében "továbbra is katonai és a katonaihoz közeli célpontokra mér csapást". Utóbbi kijelentésében arra az ukrán bejelentésre reagált, hogy kilencen életüket vesztették, hetvenen pedig megsebesültek egy Kijevet ért újabb orosz dróntámadásban.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtöki tájékoztatóján úgy vélekedett, olybá tűnik, mintha Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szándékosan akarta volna kínos helyzetbe hozni Washingtont azzal, hogy amerikai HIMARS sorozatvetőket vetett be a húsvéti tűzszünet idején. Zaharova szerint az ukrán fél 4900-szor sértette meg az ünnepre meghirdetett fegyvernyugvást, miközben az orosz hadsereg tartotta magát hozzá.