Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Nyitókép: Jorg Greuel/GettyImages

Nagy-Britannia inkább az EU-hoz közeledne, mint az USA-hoz

A brit kormány a jelenleginél érettebb és mélyebb kapcsolatokra törekszik az Európai Unióval, és nem fogadja el azokat a nézeteket, amelyek szerint Londonnak választania kell Amerika és az EU között - mondta a munkáspárti brit kormány pénzügyminisztere az Eurogroup brüsszeli értekezletén.

Rachel Reeves - akinek személyében a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta először vett részt brit pénzügyminiszter az uniós pénzügyi vezetők csoportjának brüsszeli találkozóján - a londoni tárca által ismertetett beszédében úgy fogalmazott: a Konzervatív Párt vezette előző kormány EU-politikáját megosztottság és káosz jellemezte, a mostani Labour-kormány azonban ennek véget vet.

Reeves kijelentette: jelenléte a Eurogroup ülésén újabb jele annak, hogy a munkáspárti brit kormány új alapokra kívánja helyezni kapcsolatrendszerét az Európai Unióval. A brit pénzügyminiszter hangsúlyozta:

a Brexit következtében a várakozások szerint hosszú távon 15 százalékkal csökkennek a brit gazdaság kereskedelemintenzitási mérőszámai,

és ennek máris érzékelhető jele, hogy az Európai Unió és Nagy-Britannia kétoldalú áruforgalmának értéke a 2018-ban mért szint alatt jár. Reeves szerint éppen ezért le kell bontani a kétoldalú kereskedelem előtt emelkedő akadályokat.

Ennek ki kell terjednie a pénzügyi szolgáltatásokra is, különös tekintettel arra, hogy a mély, globális kiterjedésű brit tőkepiaci rendszer finanszírozni tudja az egész európai kontinens gazdaságainak növekedését, létfontosságú hozzájárulást nyújtva ahhoz, hogy az ipari ágazatok és az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz jussanak, növekedhessenek és Európában maradhassanak - mondta a brit miniszter.

Nagy-Britannia 2020-ban távozott az Európai Unióból, miután a brit EU-tagságról az akkori konzervatív párti kormány által 2016-ban megtartott népszavazáson a kilépésre voksolók kerültek szűk többségbe.

A jelenlegi munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba, de Sir Keir Starmer miniszterelnök többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra szeretné helyezni London és az unió kapcsolatait.

A hétfői Eurogroup-ülésen tartott beszédében a brit pénzügyminiszter kijelentette: ennek érdekében Nagy-Britanniának nem szabad elfogadnia azt a hamis, teljesen elhibázott beállítást, hogy választania kell Amerika és az EU között. Hozzátette: London a jövőben is elkötelezetten ápolja Amerikához fűződő kapcsolatait, de ezzel együtt is mélyebb, érettebb viszonyrendszert kíván kialakítani az EU-val.

Rachel Reeves e kijelentésével egyértelműen visszautasította azt a minapi nyilatkozatot, amelyet Stephen Moore, Donald Trump megválasztott amerikai elnök gazdasági tanácsadója adott a The Times című konzervatív brit napilapnak.

Moore úgy fogalmazott: Nagy-Britanniának el kell döntenie, hogy "az európai szocialista modellhez" vagy az amerikai szabadpiachoz kíván-e közeledni,

mert ha inkább az európai modell felé tart, az Egyesült Államok kevésbé lesz érdekelt a kétoldalú brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodás megkötésében.

Címlapról ajánljuk
Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Benjamin Netanjahu: még intenzívebbek lesznek az Irán elleni csapások a következő napokban

Donald Trump amerikai elnök szerint „terv szerint halad” az Irán elleni légi hadjárat, és mint fogalmazott, Irán új vezetése „tárgyalni akar, amit el is fogadtam, beszélek velük”. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közölte, az Iráni elleni csapások a következő napokban erősödni fognak, és most teljesül, „amit 40 éve remélünk, hogy megsemmisítő csapást mérünk a terrorista iráni rezsimre”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tárgyalna Irán, megtámadták a USS Abraham Lincolnt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az Egyesült Államok a háború kirobbanása óta első alkalommal ismeri el, hogy veszteségeket szenvedett az Irán elleni hadművelet során. Három katona halálát és további öt ember súlyos sérülését ismerték el.A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Az iráni Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest (IRGC) jelentése szerint megtámadták az Egyesült Államok repülőgép-hordozóját. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×