Az Európai Unió tavaly döntött róla, hogy közel 50 milliárd euróval meg akarja emelni a 2027-ig folyósítható támogatásokat. Két nagy részből áll össze, ez egy 33 milliárd eurós hitel formájában biztosított támogatásból, illetve egy másik 17 milliárdos segélyből, ami pedig nem visszafizetendő. Ez pedig főleg az orosz nemzeti bank különböző eszközeinek az európai uniós országokban történt lefoglalásából származó jövedelmekből szeretné az Európai Unió biztosítani − mondta Gálik Zoltán az InfoRádióban.

A támogatások felhasználási területei célokhoz kötöttek az uniós csatlakozáshoz vezető úton, meg kell említeni a jogállamiság elveit, a többpárti demokráciát, a parlamentarizmust, illetve ami Magyarországnak fontos, a kisebbségvédelmi intézkedések fejlesztése. A folyósítás több részletben történik majd, szigorú felügyelet mellett éves felülvizsgálat is követi majd ezeket a kifizetéseket − tette hozzá a Corvinus Egyetem docense.

Gálik Zoltán szerint az Európai Unió újragondolta, és jelentősen átalakította a költségvetési stratégiáját, új források bevezetéséről, és ezek felügyeletéről is döntött, a 33 milliárdos hitelrész miatt pedig várhatóan magasabb kamatterhek lesznek.

Arra a kérdésre, hogy a korábban vétót kilátásba helyező magyar miniszterelnök milyen garanciákat kaphatott azt mondta: nagyon fontos, hogy valóban lesz egy felülvizsgálat, még ha nem is a Magyarország által kért egyhangú döntési mechanizmussal, hanem minősített többséggel történik meg.

Hozzátette: az unióban rengeteg olyan folyamat van, amit közösen kell megoldani, a színfalak mögött sok kérdésben sikerült megállapodni, azaz egy politikai kompromisszum született.

Az uniós csúcstalálkozó idején tüntető gazdákkal kapcsolatban pedig az unió felelősségét emelte ki Gálik Zoltán. Szerinte a korábbi támogató intézkedéseket már nem lehet fenntartani, a szektor költségeinek növekedése, a csökkenő kereslet, a szabadkereskedelmi egyezségek, valamint az Ukrajnának adott kvótakeretek együttesen vezettek a tiltakozásokhoz.