"Népünk nem akar Azerbajdzsán részeként élni, 99,9 százalékuk inkább elhagyja ősi földjét" - mondta David Babaján a Reuters hírügynökségnek adott interjújában. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a mintegy 120 ezer ember mikor indul el az enklávéból a Lacini-folyosón át Örményországba - tette hozzá.

"Népünk sorsa az örmény nép és az egész civilizált világ szégyene, a felelősök pedig Isten előtt fognak felelni bűneikért egy napon. Az örmény harcosok fegyverletétele folyamatban van" - fogalmazott Babaján.

Eközben szombaton Ararat Mirzoján örmény külügyminiszter - aki New Yorkban van az ENSZ Közgyűlésének ülésszakán - a világszervezet New York-i székházában tétlenséggel vádolta meg a nemzetközi közösséget a hegyi-karabahi konfliktussal kapcsolatban.

A tárcavezető azt mondta: a térségbe ENSZ-missziót kell küldeni, hogy felügyelje az emberi jogi, a humanitárius és a biztonsági helyzetet.

"A régió elkeserítő helyzete rávilágít arra, hogy nem lehet az ügyeket puszta közleményekkel és általános felhívásokkal elintézni" - jelentette ki Mirzoján.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a felek között mintegy 30 évvel ezelőtti lefolyt első háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén a terület egy részét visszafoglalta, majd a héten egy nap alatt végrehajtott "terrorellenes műveletében" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat. Utóbbiak vezetésével Baku ezt követően megkezdte a tárgyalásokat a terület reintegrációjáról Azerbajdzsánba. Az azeri vezetés fogadkozik, hogy biztosítani fogja az örmények jogait, ezt többször megismételte, hogy az örmények távozhatnak is a területről, ha akarnak.

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök korábban azt mondta: az örményeknek maradniuk kellene még úgy is, hogy nem lesznek biztonságban.