Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.
Nyitókép: MTI/EPA/Roman Iszmajilov

Bejelentés: megszűnik a Hegyi-Karabahi Köztársaság

Az önhatalmúlag kikiáltott Hegyi-Karabahi Köztársaság elnöke, Szamvel Sahramanján aláírta azt a rendeletet, amely szerint 2024. január 1-jétől a köztársaságban minden állami intézmény feloszlik - közölték csütörtökön a helyi örmény hatóságok.

A rendelet értelmében az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság ettől a naptól kezdve megszűnik létezni.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah a nemzetközi jog szerint Azerbajdzsánhoz tartozik, de a mintegy 30 évvel ezelőtt lezajlott első hegyi-karabahi háború után a nemzetközileg el nem ismert "Hegyi-Karabahi Köztársaság" ellenőrzése alá került. Azerbajdzsán 2020 őszén az enklávé és az azt övező területek jelentős részét visszafoglalta, majd a múlt héten indított "terrorellenes műveletben" végleg térdre kényszerítette a szakadárokat.

A következő napokban nem maradnak örmények Hegyi-Karabahban

- jelentette ki Nikol Pasinján örmény miniszterelnök csütörtökön a kormány ülésén. Szavait az orosz Interfax hírügynökség idézte. Hangoztatta, hogy Hegyi-Karabah 120 ezer örmény nemzetiségű lakosából már több mint 65 036 átmenekült Örményországba.

Az örmény kormányfő felszólította a nemzetközi közösséget, hogy "cselekedjen" a Hegyi-Karabahban zajló "etnikai tisztogatás" miatt. Pasinján úgy vélekedett, hogy a szakadár régió összes örménye "a következő néhány nap során", alig több mint egy héttel az azerbajdzsáni katonai győzelem után elhagyja a területet.

"Az örmények kivándorlása Hegyi-Karabahból folytatódik. Elemzéseink azt mutatják, hogy a következő néhány napban már nem marad örmény Hegyi-Karabahban. Ez egy etnikai tisztogatás, amelyre felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét" - hangoztatta.

Jerevánban közölték, hogy az örmény állam megfelelő lakhatást biztosít mindazoknak, akiknek nincs előre meghatározott tartózkodási helyük.

Baku vasárnap nyitotta meg a Lacini-folyosót, az egyetlen utat, amely az enklávét Örményországgal köti össze, négy nappal azután, hogy a szeparatisták megadták magukat, és a tűzszünet miatt az azerbajdzsáni erők bevonulása elől civilek ezrei menekültek el.

(A nyitóképen: hegyi-karabahi örmény menekültek teherautón érkeznek az Örményországot Hegyi-Karabahhal összekötő Lacini-folyosó ellenőrzőpontjához 2023. szeptember 26-án. Legkevesebb ötezer ember kelt át az örmény határon azt követően, hogy Azerbajdzsán szeptember 19-én „terrorelhárító” műveletet indított a főként örmények lakta, Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár dél-kaukázusi Hegyi-Karabahban. A Lacini-folyosó Örményország és Hegyi-Karabah között az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés. Hegyi-Karabah szakadár régió négy évtizede területi vita tárgya Azerbajdzsán és Örményország között, amely két háborúhoz is vezetett.)

Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek az éjjeli, M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×