Mint ismert, Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő hídon történt robbanás kapcsán először arról írt a Twitteren, hogy "minden illegálist le kell rombolni, mindent, amit elloptak Ukrajnától, vissza kell kapnia, Oroszországot mindenhonnan ki kell űzni, amit elfoglalt".

Az ukrán elnöki hivatal honlapján később közzétett állásfoglalása szerint viszont "orosz nyomon" kell elindulni. Podoljak azt írta, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra. Elmélete szerint

a történtek az orosz hadsereg és az FSZB közti hatalmi harcra utalnak.

A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A vasúti összeköttetés létfontosságú Oroszország számára ahhoz, hogy az elfoglalt ukrán területekre katonai felszerelést és utánpótlást szállítson, illetve az áruszállításban is nélkülözhetetlen.

Szombat késő délután Szergej Akszjonov, a Krím vezetője késő délután bejelentette, hogy a közúti forgalom részlegesen újraindult a hídon. Később a félszigetről Oroszországba járatokat közlekedtető vasúttársaság közölte, hogy az első vonatok is elindultak a híd érintésével Moszkva és Szentpétervár felé.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására.

Később

elrendelte a Krími híd fokozott védelmét.

Az Interfax orosz hírügynökség szerint Putyin egyúttal a Krím félszigetet árammal és gázzal ellátó létesítmények védelmét is szigorította. Az óvintézkedések felelősének a Szövetségi Biztonsági Szolgálatot (FSZB) tette meg.

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta. Erről augusztusban még Podoljak is beszélt, közölve, hogy katonai célpontnak tekinti Ukrajna a kercsi hidat.