Infostart.hu
eur:
353.87
usd:
303.44
bux:
134616.81
2026. május 30. szombat Janka, Zsanett
investment protection concept, growth money capital, banking
Nyitókép: anyaberkut/Getty Images

Csökkentés után ezúttal maradt az alapkamat, döntött a Monetáris Tanács

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta keddi ülésén a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul 6,25 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, a kamatfolyosó két széle sem változott – jelentette be a jegybank kedden.

Az egynapos (O/N) betéti kamat 5,25 százalék, a kamatfolyosó felső széle, az egynapos (O/N) hitel kamata 7,25 százalék maradt.

A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

A legutóbbi, februári kamatdöntő ülésen a testület egyhangú döntéssel csökkentette 25 bázisponttal 6,25 százalékra az alapkamatot, és hasonló mértékkel csökkentette a kamatfolyosó két szélét is.

15 órakor Varga Mihály jegybankelnök sajtótájékoztatón közli a döntés hátterét, és újságírói kérdésekre is válaszol.

Címlapról ajánljuk
Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

Életveszélyesen megsérült angol szurkolót keres a rendőrség

A rendőrség egy kórházból önkényesen távozó, életveszélyes sérüléseket szenvedett angol férfit keres, akit délután vittek kórházba miután elektromos rollerrel esett el – közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK).

Növekszik a társadalmi nyomás Egyiptomban – Lehet, hogy nem 1,1, hanem 10 millió migráns szivárgott be

A 2023-as szudáni konfliktus után szabályosan ömlöttek be az emberek, méghozzá mindenféle ellenőrzés nélkül, ez már pedig merőben más típusú migráció, mint amivel Jordánia, Törökország vagy Libanon küzd, ahol legalább van esély összeírni azokat, akik érkeznek. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója beszélt a részletekről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.06.01. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Az iráni háború hatása: több vagy kevesebb atombomba lesz ezután a világban?

Idén kimondottan rossz csillagállás alatt zajlott az Atomsorompó Egyezmény ötévente esedékes felülvizsgálati konferenciája. Pedig az iráni háború akár még serkenthette is volna a 191 ország tanácskozását – hiszen a hadműveletek egyik hirdetett célja pont az volt, hogy atomfegyver-ambícióknak parancsoljanak megálljt. Csakhogy időközben másként alakultak az események. Egy gyors, világos erődemonstráció helyett a konfliktus éppen hogy a fennálló nemzetközi rend törékenységét hozta felszínre. Következésképp világszerte meglódultak az ilyen-olyan nukleáris fegyverkezési törekvések. Ám most elsősorban nem az úgynevezett lator államok, hanem Amerika szövetségesei, az eddigi példamutatók, akarnak saját atomot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×