eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A Krími híd tüzét oltják helikopterről Kercs térségében 2022. október 8-án, miután az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint felrobbant egy teherautó az Ukrajnától elcsatolt Krímet és Oroszországot a Fekete- és az Azovi-tenger között összekötő átkelő közúti oldalán. Az útpálya érintett szakasza beomlott, a vasúti híd szerkezete is megsérült.
Nyitókép: MTI/AP

Mégis vannak áldozatai a Krími híd felrobbanásának - autós videó, újabb hírek

Az oroszok által elfoglalt ukrajnai területek katonai utánpótlásához oly fontos vasúti híd forgalmát újraindítják.

Mint arról az Infostart is beszámolt, a 20 féle módon, állítólag katonai delfinekkel is védett Krími híd egy szakasza beomlott, miután – orosz közlés szerint – egy teherautó felrobbant rajta. A vizsgálatot folytató orosz hatóságok friss közlése szerint legkevesebb három ember halt meg a balesetben (korábban nem érkeztek hírek áldozatokról). Az áldozatok a robbanáskor járműveikkel együtt a vízbe zuhantak. A kárfelmérés továbbra is folyamatban van.

Az incidens a hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt. A járműforgalmat leállították és megkezdődött a kompforgalom újraindításának előkészítése a Kercsi-szorosba.

Órákon át álltak a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatok is, miután megsérült a vasúti pálya.

Frissítés: Szergej Akszjonov, a Krím vezetője késő délután bejelentette, hogy a közúti forgalom részlegesen újraindult a hídon. Később a félszigetről Oroszországba járatokat közlekedtető vasúttársaság közölte, hogy az első vonatok is elindultak a híd érintésével Moszkva és Szentpétervár felé.

Az oroszországi rendkívüli helyzetek minisztériuma szombat délután közölte, hogy a robbanásban kigyulladt vasúti szerelvény üzemanyagtartályainak tüzét sikeresen eloltották.

  • A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.
  • A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.
  • A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.

Az ukrajnai helyzetről és az uniós szankciókról legutóbb Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Mészáros Zoltán délvidéki tanár, történész, valamint Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×