Beomlott az Ukrajnában harcoló orosz csapatok utánpótlásának fontos útvonala, a Krími híd egyik szakasza szombat hajnalban. Az orosz Nemzeti Terrorizmusellenes Bizottság állítása szerint egy teherautó robbant fel az átkelőn, egy helyi illetékes Ukrajnát vádolta meg.

Az incidens a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő kercsi hídnak a Tamany-félsziget felőli útszakaszán történt.

A hídon a járműforgalmat leállították, csakúgy mint a Moszkvából és Szentpétervárról Szimferopolba tartó legközelebbi vonatokat. Megkezdődött a kompforgalom újraindítsának előkészítése a Kercsi-szorosba.

18/https://t.co/xmiIlZ04fi

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

Another video of damage to the bridge from this morning. https://t.co/0MEUA1VBXC pic.twitter.com/cgQtCwJqeC

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

A videók tanúsága szerint az egyik útpálya beleomlott a tengerbe két hídláb között. A magasban futó sínen egy tartálykocsikból álló szerelvény vesztegel, több kocsija kiégett, és a vasúti híd szerkezete is megsérült.

Orosz közlés szerint részlegesen beomlott a Krími híd két közúti hídlábköze és kigyulladt egy vasúti szerelvény hét üzemanyagtartálya. A terrorizmusellenes bizottság azt közölte, hogy a híd hajózható része feletti ív nem sérült meg. Helyszínelők dolgoznak a robbanás okának megállapításán.

Az első adatok szerint a történteknek nincsenek áldozatai, az anyagi kár felmérése folyamatban van.

Russian Telegram channels are sharing this video which is allegedly CCTV footage of the explosion. https://t.co/3ooL473SJA pic.twitter.com/zMFK6ADkoR

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte egy kormánybizottság felállítását az incidens okainak megállapítására és a következmények felszámolására. A testületben részt vesznek a krasznodari és a krími vezetők, a nemzeti gárda, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a belügyminisztérium képviselői.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója is közzétett egy videót a Twitteren a beomlott hídszerkezetről. Azt írta: "Krím, a híd, a kezdet. Minden illegálist meg kell semmisíteni, mindent, amit elloptak, vissza kell juttatni Ukrajnának, mindenhova, amit Oroszország megszállt, vissza kell nyomulni."

Podoljak augusztusban már beszélt arról, hogy Ukrajna legitim katonai célpontnak tekinti a krími hidat, most ugyanakkor nem írta le egyértelműen, hogy az ukrán erők felelősek-e a Krími hídon történtekért.

Video of damage to the Crimean Bridge. https://t.co/roEjIKH19B pic.twitter.com/DwsS5O625g

— Rob Lee (@RALee85) October 8, 2022

Crimea, the bridge, the beginning. Everything illegal must be destroyed, everything stolen must be returned to Ukraine, everything occupied by Russia must be expelled. pic.twitter.com/yUiSwOLlDP

— Михайло Подоляк (@Podolyak_M) October 8, 2022

Fuel tank ablaze at bridge in Crimea -Russia's RIA https://t.co/A00QGsjxQW pic.twitter.com/Rz0teE6YZ3

— Reuters (@Reuters) October 8, 2022

Vlagyimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke Ukrajnát tette felelőssé az incidens miatt. Kijev részéről hivatalos személyek többször kilátásba helyezték a Krími híd lerombolását az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta.

A közúti résszel párhuzamosan haladó vasúti híd kulcsfontosságú Oroszország számára, ugyanis azon a hídon szállítja a katonai erőket és felszereléseket a Krímen át a megszállt ukrajnai területek felé. A hidaknak szimbolikus jelentése is van: a 2018-ban, négy évvel a Krím-félsziget annektálása után Vlagyimir Putyin orosz elnök által felavatott híd sokak szemében az ukrajnai orosz agresszió szimbóluma lett.

A hídon a közúti személyforgalom 2018. májusban, a vasúti 2019 decemberében indult meg. 2020. június 30-án megkezdődött a teherszállítás is. A presztízsberuházásként kezelt, a Krímet az orosz gazdaságba integráló 19 kilométeres híd a leghosszabb ilyen átkelő Európában.

A Kercsi-szoros két partja közötti létesítményen napi 40 ezer gépkocsi és 47 vonat haladhat át. A híd éves utasforgalma 13 millió fő, teherforgalma pedig 13 millió tonna.

A Krímet a 2014-ben megtartott helyi népszavazás eredményére hivatkozva csatolták Oroszországhoz. Az ENSZ-tagállamok túlnyomó többsége nem ismeri el ennek legitimitását.

Az ukrajnai helyzetről és az uniós szankciókról legutóbb Deák András a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, Mészáros Zoltán délvidéki tanár, történész, valamint Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.