Infostart.hu
eur:
361.59
usd:
307.37
bux:
138818.03
2026. április 18. szombat Andrea, Ilma
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció (DK) megválasztott elnöke első pártelnöki sajtótájékoztatóján a DK budapesti központjában 2025. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

„Orbán első dolga az volt 15 évvel ezelőtt, hogy tönkretette a szakszervezeteket, és elvette az emberektől a sztrájkjogot” – a DK kampányüzenetei

A Demokratikus Koalíció szerint az április 12-i országgyűlési képviselőválasztás eredményét nem az dönti el, hogy kinek van több szavazója, hanem az, hogy ki tud több szimpatizánst rávenni a voskolásra.

A Demokratikus Koalíció elnöke és listavezetője, Dobrev Klára szerint a mozgósításon múlik, hogy lesz vagy nem lesz kormányváltás április 12-én.

„Orbánéknak már régen nincs többségük ebben az országban. Amit megnyernek, amit '22-ben is megnyertek, az a mozgósítás. Ezért az a feladatunk, hogy mi is legalább ennyire mozgósítsunk, hogy mindenkit el tudjunk vinni szavazni. Azt is, aki a Tiszára szavaz, és azt is, aki nem tud a Tiszára szavazni. Nekünk az a feladatunk, hogy minden baloldalit elvigyünk szavazni” – fogalmazott.

Dobrev Klára úgy látja, hogy a DK-nak van egy másik fontos feladata is: „Ami még magabiztossá tehetné Orbánt, az az, hogy ő bízhat a Mi Hazánk képviselőiben, ezek mind meg fogják szavazni Orbán Viktort miniszterelnöknek. Úgyhogy az is a feladat, hogy minden egyes Mi Hazánk-képviselőt legalább egy, de inkább több DK-s ellensúlyozzon a parlamentben, így lesz kormányváltás. Az a feladatunk, hogy megakadályozzuk a Fidesz–Mi Hazánk-koalíciót, hogy több legyen a parlamentben az Orbán-rendszer lebontását akaró képviselő, mint ahányan egyébként megszavazzák Orbánt. Ezért kell sok DK-s képviselő a parlamentbe.”

A DK azt ígéri a kampányban, hogy megerősíti a szakszervezeteket.

„Orbán első dolga az volt 15 évvel ezelőtt, hogy tönkretette a szakszervezeteket, és elvette az emberektől a sztrájkjogot. Mert az egyetlen, amitől igazán fél, az a szervezett munkásság, az egyetlen, ami veszélyt jelentene a hatalmára, az hogy ha végre az emberek képesek lennének kiállni a saját érdekeikért. Csak mi mondjuk, hogy ezt a rabszolgatörvényt ki kell dobni a kukába, meg kell erősíteni a szakszervezeteket, vissza kell adni a sztrájkjogot, mert a magyar melósnál kiszolgáltatottabb a világon nincs.”

Dobrev Klára azt állítja, hogy valakik szervezett akció keretében tüntetik el a Demokratikus Koalíció választási plakátjait. Erről egy videót is közzétett, amelyen az látszik, hogy egy létrával és szerszámokkal felszerelkezett férfi szisztematikusan leszedi a DK-s hirdetéseket, a munkája eredményét pedig gondosan dokumentálja fotókkal. A párt feljelentést tett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

Kis-Benedek József: kormányfőként jelenleg nincs mód lemondani a személyi védelemről

A jelenleg hatályos törvények szabályozzák, hogy kik azok a közjogi méltóságok, akiknek a rendvédelmi szerveknek védelmet kell biztosítaniuk, a miniszterelnök is kiemelt védelmet kell hogy kapjon – mondta Kis-Benedek József címzetes egyetemi tanár, biztonságpolitikai szakértő, az MTA doktora, miután Magyar Péter leendő miniszterelnök azt mondta, nem kér rendőri védelmet.

Kiss Róbert Richard: padlón Dubaj turizmusa, de könnyeket nem kell hullajtani

Miközben az üzemanyagárak emelkedése miatt ritkítja járatait a KLM holland légitársaság, amely 160 európai járatának törlését jelentette be, az iráni háború eszkalálódása padlóra küldte a dubai turizmust. Kiss Róbert Richard turisztikai szakértőt, az InfoRádió Világszám című utazási magazinjának szerkesztő-műsorvezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.04.20. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Uniós eljárások garmadáját hagyja az Orbán-kormány Magyar Péter vezetésére, súlyos bírságok születhetnek

Uniós eljárások garmadáját hagyja az Orbán-kormány Magyar Péter vezetésére, súlyos bírságok születhetnek

Az új magyar kormány egyik legkevésbé látványos, de pénzügyileg és politikailag is legsúlyosabb öröksége az lehet, hogy Magyarország ellen jelenleg 78 aktív kötelezettségszegési eljárás fut az Európai Bizottságnál, több közülük már az Európai Unió Bíróságán (EUB) van. Ezek az ügyek első ránézésre technikai jogvitáknak tűnhetnek, valójában sok mélyen érinti a magyar rendszert: van köztük környezetvédelmi, menekültügyi, médiaszabályozási, piacszabályozási, igazságügyi és alapjogi konfliktus is. A lista azért különösen kényes, mert újabb bírságokat kaphat a nyakába Magyar Péter hamarosan megalakuló kormánya.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×