Infostart.hu
eur:
361.65
usd:
311.23
bux:
147747.91
2026. szeptember 4. péntek Rozália
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén kritikussá vált, ráadásul a közel-keleti háború is szűkíti az ukránok mozgásterét – hangsúlyozta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója, a biztonságpolitika és a posztszovjet térség szakértője.

„A kétfrontos rakétaháború Ukrajna szempontjából azt jelenti, hogy egyszerre van egy orosz–ukrán háború is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország szinte folyamatosan különböző rakétatámadásokat indít Ukrajna ellen, és Ukrajnának jó esetben le kell lőnie ezeket a rakétákat. Emellett a közel-keleti háború is aktívan zajlik, az amerikai fél egyre több légvédelmi rakétát használ, ami azért problematikus Ukrajna számára, mert az úgynevezett nagy sebességű rakéták lelövésére kizárólag egy légvédelmi rendszer hatékony; az amerikai Patriot rendszer, és

a Patriot rendszerben használható úgynevezett PAG 3-as rakéták, amiket az amerikaiak a közel-keleti háborúban is használnak, és Ukrajna az orosz–ukrán háborúban is”

– részletezte.

A probléma szerinte ott is keletkezik, hogy Oroszország egyre több rakétát indít Ukrajna ellen. Az általa ismert statisztikai adatok szerint 2026 februárjában Oroszország összesen 288 rakétát indított Ukrajna területére, ebből körülbelül 40 százalék, vagyis 141 rakéta ballisztikus, amit kizárólag légvédelmi rendszerrel lehet lelőni (Patriot), ehhez pedig elfogórakétákra van szükség, és mivel ezeket az elfogó rakéták Ukrajna egyébként is hiányolja, rosszkor jött számára a közel-keleti háború, ami elvonta tőle ezt az eszközt.

Olekszij Anton arról is beszélt, hogy ezek után milyen állapotban van jelenleg az ukrán légvédelem.

„A háború kezdete óta folyamatosan problémával küzd. Ez vagy pénzügyi probléma, vagy eszközhiány. Egyes problémákat meg tudtak oldani, de a probléma az, hogy a légvédelmi rendszerhez rakéta is kell, de ilyeneket nem tudnak olyan mennyiségben gyártani, amennyi kell, főleg úgy, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban folyamatosan növeli a rakétatámadások számát, emiatt több rakéta is kellene” – mutatott rá

A drónok elleni védekezés viszont szerinte viszonylag sikeres, a rakétahiány viszont rányomja a bélyegét a folyamatokra, így az ukrán védekezés ki lehet szolgáltatva az iráni háború lefolyásának a szakértő szerint.

Azt is kiemelte, hogy Ukrajna számára további nehézség lehet, hogy

Oroszország folyamatosan bővíti saját gyártókapacitását is.

Az orosz hadiipar termelése 2026 elejére elérte a havi mintegy 60 darab Iszkander típusú ballisztikus rakétát, emiatt előreláthatóan az orosz rakétatámadások intenzitása fokozódhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Kötelező tagság visszaállítása – Az orvoskamara elégtételt érez és beteggaranciákról is beszél az új helyzetben

Újra kötelező lesz a kamarai tagság az orvosoknak – jelentette be csütörtökön Köböl Anita kormányszóvivő. Azóta a részletszabályok hivatalosan is napvilágot láttak. „Ez a döntés igazságtétel az egész orvosi társadalomnak” – így reagált a bejelentésre az InfoRádióban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara Szakmai Hivatalának vezetője.

Szakértő az EU-költségvetésről: Magyarországnak nem érdeke az uniós politikákra jutó összegek csökkentése

Az úgynevezett „takarékos” EU-tagországok szerint észszerűtlenül magasak az uniós költségvetési tervezet fő számai. A nettó befizetőnek számító Németország, Ausztria, Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország közös tanácskozást tartott, ami után közölték: az Európai Bizottságnak a csaknem kétezer milliárd eurós tervezett költségvetést több százmilliárddal csökkentenie kell.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×