Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas
Patriot rakétakilövő-állás a rakétavédelmi rendszer  ünnepélyes átvételét követően a Konstancától - a legnagyobb román fekete-tengeri kikötővárostól - 30 kilométernyire északra, a Duna-Fekete-tenger-csatorna északi torkolatánál található Midia-fokon, a román légelhárítás kiképző- és gyakorlatozó támaszpontján 2020. szeptember 17-én. A román hadsereg hivatalosan átvette az amerikai gyártóktól az első Patriot rakétavédelmi rendszert azon hét üteg közül, amelyek beszerzéséről három éve állapodott meg Washingtonban Donald Trump amerikai és Klaus Iohannis román elnök.
Nyitókép: MTI/EPA/Robert Ghement

Helyzet az ukrajnai harctéren: drónok ellen jól megy a védekezés, rakéták ellen egyre kevésbé

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején különösen a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén vált kritikussá, a helyzetet tovább nehezíti a közel-keleti háború, amely jelentős mennyiségű amerikai légvédelmi rakétát köt le. Ukrajna ellátása légvédelmi rakétákkal ma már nem csupán politikai szándék kérdése – vélekedett az InfoRádió által megkérdezett szakértő.

Az ukrán légvédelem helyzete 2026 elején a ballisztikus rakéták elleni védekezés terén kritikussá vált, ráadásul a közel-keleti háború is szűkíti az ukránok mozgásterét – hangsúlyozta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója, a biztonságpolitika és a posztszovjet térség szakértője.

„A kétfrontos rakétaháború Ukrajna szempontjából azt jelenti, hogy egyszerre van egy orosz–ukrán háború is, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy Oroszország szinte folyamatosan különböző rakétatámadásokat indít Ukrajna ellen, és Ukrajnának jó esetben le kell lőnie ezeket a rakétákat. Emellett a közel-keleti háború is aktívan zajlik, az amerikai fél egyre több légvédelmi rakétát használ, ami azért problematikus Ukrajna számára, mert az úgynevezett nagy sebességű rakéták lelövésére kizárólag egy légvédelmi rendszer hatékony; az amerikai Patriot rendszer, és

a Patriot rendszerben használható úgynevezett PAG 3-as rakéták, amiket az amerikaiak a közel-keleti háborúban is használnak, és Ukrajna az orosz–ukrán háborúban is”

– részletezte.

A probléma szerinte ott is keletkezik, hogy Oroszország egyre több rakétát indít Ukrajna ellen. Az általa ismert statisztikai adatok szerint 2026 februárjában Oroszország összesen 288 rakétát indított Ukrajna területére, ebből körülbelül 40 százalék, vagyis 141 rakéta ballisztikus, amit kizárólag légvédelmi rendszerrel lehet lelőni (Patriot), ehhez pedig elfogórakétákra van szükség, és mivel ezeket az elfogó rakéták Ukrajna egyébként is hiányolja, rosszkor jött számára a közel-keleti háború, ami elvonta tőle ezt az eszközt.

Olekszij Anton arról is beszélt, hogy ezek után milyen állapotban van jelenleg az ukrán légvédelem.

„A háború kezdete óta folyamatosan problémával küzd. Ez vagy pénzügyi probléma, vagy eszközhiány. Egyes problémákat meg tudtak oldani, de a probléma az, hogy a légvédelmi rendszerhez rakéta is kell, de ilyeneket nem tudnak olyan mennyiségben gyártani, amennyi kell, főleg úgy, hogy Oroszország az elmúlt hónapokban folyamatosan növeli a rakétatámadások számát, emiatt több rakéta is kellene” – mutatott rá

A drónok elleni védekezés viszont szerinte viszonylag sikeres, a rakétahiány viszont rányomja a bélyegét a folyamatokra, így az ukrán védekezés ki lehet szolgáltatva az iráni háború lefolyásának a szakértő szerint.

Azt is kiemelte, hogy Ukrajna számára további nehézség lehet, hogy

Oroszország folyamatosan bővíti saját gyártókapacitását is.

Az orosz hadiipar termelése 2026 elejére elérte a havi mintegy 60 darab Iszkander típusú ballisztikus rakétát, emiatt előreláthatóan az orosz rakétatámadások intenzitása fokozódhat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×