Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Karl Nehammer új osztrák kancellár sajtótájékoztatót tart Bécsben 2021. december 7-én.
Nyitókép: MTI/AP/Lisa Leutner

Élesíteni vagy eltörölni: éleződik a vita Ausztriában az Oroszország elleni szankciókról

Alighogy elcsitult a semlegesség megőrzéséről kirobbant vita Ausztriában, ezúttal az Oroszország elleni szankciók célszerűségével kapcsolatban csaptak össze a nézetek A középpontban a cui prodest, azaz a kinek használ kérdése áll, ami az éleződő energiaválság közepette a lakosságot is egyre inkább megosztja.

Fontolóra kell venni, vajon az Oroszország elleni szankciókat jelenlegi formájukban kell-e fenntartani. Sajtóbeszámolók szerint a vitát ezzel a kijelentésével robbantotta ki Felső-Ausztria tartományi vezetője, a kormányzó Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. De csatlakozott hozzá párttársa, Anton Mattle tiroli tartományi vezető, aki a helyi választási kampányban azt hangoztatta, hogy a szankciókat azok célszerűségét szem előtt tartva kell felülvizsgálni. Herbert Kickl, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke pedig népszavazást sürgetett a kérdésben.

A külügyminisztérium a vitával kapcsolatos első állásfoglalásában meglehetősen diplomatikusan fogalmazott. Nyilvánosságra hozott közleményében ugyanis azt hangoztatta, hogy az Európai Unió által elhatározott szankciók olyan "rugalmas eszközt" jelentenek, amelyet bármikor felül lehet vizsgálni, az Európai Tanács határozatának megfelelően a gazdasági szankciókat félévente felülvizsgálják. A minisztérium hangoztatta azt is, hogy a szankciók hatása "napról napra" növekszik.

Az orosz gazdaság a brüsszeli előrejelzések szerint ebben az évben legkevesebb 6 százalékkal esik vissza, más prognózisok viszont a 10 százalékos visszaesését sem tartják kizártnak.

A szankciók melletti érvként említette a minisztérium azt is, hogy – mint fogalmazott – egy szabályokon alapuló világrendre van szükség, nem pedig a dzsungel törvényére.

"Nem engedhetjük meg, és nem is fogjuk megengedni azt, hogy a 21. században bárki is tankokkal és rakétákkal próbáljon tényeket teremteni, és határokat megváltoztatni"

– szögezte le a minisztérium.

Az állásfoglalás szerint Vlagyimir Putyin azzal számol, hogy pluralista, nyitott demokráciákat ugraszthat egymásnak. Az Európai Unió legnagyobb ereje éppen az egység, amit meg kell őriznünk - fogalmazott a minisztérium.

Hasonlóan foglalt állást Otmar Karas, az Európai Parlament osztrák alelnöke, szerinte valójában az európai egységet gyengíti, illetve Putyin stratégiáját erősíti az, aki ma a szankciók enyhítéséről vagy épp hatályon kívül helyezéséről beszél.

Az osztrák lakosság teljes mértékben megosztott. A legfrissebb felmérések szerint a válaszolók mintegy negyede, 26 százaléka a szankciók teljes beszüntetése mellett van, 12 százalék ugyanakkor inkább a lazítást sürgeti. A válaszadók ötöde azon a véleményen van, hogy a szankciók szigorítására lenne szükség, míg 19 százalék azt vallja, hogy azokat jelenlegi formájukban kell folytatni.

A megkérdezettek 42 százaléka ugyanakkor nem hiszi, hogy az Oroszország elleni szankcióknak bármilyen hatásuk lesz akár most, akár a jövőben.

Csupán 11 százalék vélekedett úgy, hogy a büntető intézkedések eredménye már most megmutatkozik, míg 28 százalék közép- vagy hosszú hatást remél. A válaszadók 46 százaléka viszont azon az állásponton van, hogy a szankciók inkább az Európai Uniónak okoznak kárt. Mindössze 14 százalék vallja azt, hogy a szankciók vesztese Oroszország.

Címlapról ajánljuk
Milliárdok menekülése, avagy így reagált az iráni kriptopiac az amerikai-izraeli támadásra

Milliárdok menekülése, avagy így reagált az iráni kriptopiac az amerikai-izraeli támadásra

Amikor 2026 februárjában izraeli és amerikai légicsapások érték iráni katonai létesítményeket, a reakció nemcsak a diplomáciai térben volt gyors. Az iráni kriptotőzsdékről kevesebb mint két nap alatt akár 2 milliárd dollárnyi digitális vagyon áramlott ki. A blokklánc-adatok szerint a kiutalások volumene a szokásos szint nyolc-tízszeresére ugrott. A történet jól mutatja, hogy a kriptovaluták ma már geopolitikai válságok idején is azonnali pénzügyi menekülőútvonalat jelentenek.

Orbán Viktor Debrecenben: „mi nem keressük a békétlenséget, de mindenre felkészültünk”

„Be fogunk avatkozni maximált árakkal, ha az energiaár elér egy már megfizethetetlen szintet, ehhez mozgósítjuk az ország nemzeti olajtartalékait” –mondta Orbán Viktor miniszterelnök, a szombati debreceni, 12. háborúellenes gyűlés főszónoka. „Tudni akarjuk, miért furikáznak annyi pénzt az ukránok, és azt is tudni akarjuk, hogy átviszik, vagy ide hozták?” – kérdezte Orbán Viktor, hozzátéve: „az ukránok hamarabb fogynak ki a pénzből, mint mi az olajból. Le fogjuk őket győzni. Nem várok el bocsánatkérést, csak annyit, hogy megnyissák a vezetéket”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Kemény csapással fenyegette meg Trump Teheránt, kezd kiéleződni az ellentét az iráni politikai és katonai vezetés között – Híreink az iráni háborúról szombaton

Szombaton már nyolcadik napjába lépett az iráni háború. Izrael újabb nagyszabású csapássorozat hajtott végre a perzsa állam fővárosa, Teherán ellen, a Mehrabad repülőtér lángra kapott. Pár órával később Irán a zsidó állam elleni támadással válaszolt. Folytatódik Irán arab öbölállamok elleni akciója is: Szaúd-Arábia azt jelentette, hogy a Sajbah olaj- és gázmező felé tartó 16 drón semlegesítettek, Dubaj légvédelme pedig szintén lelőtt támadóeszközöket. Délelőtt az iráni politikai vezetés jelezte, hogy befejezik az arab államok támadását, de nagyon úgy fest, hogy a hadsereg és a Forradalmi Gárda ezt máshogy gondolja. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. március 7. 16:54
×
×