Infostart.hu
eur:
384.6
usd:
330.73
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) tagállamainak fóruma által közreadott képen Hszi Csin-ping kínai elnök videókonferencia keretében vesz részt az APEC-tagállamok gazdasági és politikai vezetői számára rendezett kétnapos csúcstalálkozón az új-zélandi Wellingtonban 2021. november 11-én.
Nyitókép: MTI/EPA/APEC Új-Zéland/Jeff Tollan

Salát Gergely: Kínának úgy hiányzott az orosz–ukrán konfliktus, mint púp a hátára

Kína egyelőre diplomatikusan távol tartja magát az orosz–ukrán konfliktustól; a pekingi vezetés most alakítja ki álláspontját a kérdésben – mondta az InfoRádióban Salát Gergely. A sinológus szerint most a Nyugat hozzáállásán múlik, hogy Kína kinek az oldalára áll. Hozzátette: ha leáll az orosz gázszállítás Európába, Kína ezt nem tudja átvenni.

Kína elég kellemetlen helyzetben van; úgy hiányzott neki ez konfliktus, mint a púp a hátára, emiatt pedig lavírozni próbál – fogalmazott Salát Gergely. Peking nagyon jó kapcsolatokat épített ki Oroszországgal az elmúlt években, viszont azt vélhetően nem szeretné, hogy Moszkva belerángassa egy totális konfliktusba a Nyugattal.

A sinológus szerint Kína egyelőre nagyon szűkszavúan reagált az eseményekre, vagyis még nem dönthették el, hogy mit is lépjenek a helyzetben. Amit közöltek, az egy „szokásos kínai szóvirághalmaz” arról, hogy a békés megoldásokat, diplomáciai tárgyalásokat kellene forszírozni, másrészt viszont tettek egy gesztust Oroszországnak azzal, hogy bejelentették: minden országnak a jogos biztonsági igényeit tiszteletben kell tartani, és figyelembe kell venni. Harmadrészt azt is jelezték, hogy a szankciók soha nem működnek, és az erre irányuló politikát Kína elítéli. Mindez gyakorlatilag azt vetíti előre, hogy

Peking nem fog részt venni Oroszország elleni szankciókban,

így az oroszok, ha valamire szükségük lesz, a kínaiakhoz fognak fordulni és meg is fogják kapni – magyarázta a szakértő.

Salát Gergely arról is beszélt, ha Európa nem fog gázt vásárolni Oroszországtól, Kína nem tudja teljes egészében kiváltani az európai gázexportot, hiszen nem állnak rendelkezésre a szállítási kapacitások a két ország között. Nem beszélve arról, hogy „a kínaiak mindent vesznek mindenhonnan”, így például cseppfolyós gázt az Egyesült Államoktól – de ott ez nem politikai kérdés egy-két kivétellel –, miközben nagyon alacsony ennek az energihordozónak a súlya, így a jelenleginél sokkal több gázzal nem is igazán tudnának mit csinálni. Vagyis e téren Kína nem fogja kihúzni Oroszországot a bajból.

A kínai–orosz kereskedelemben az elmúlt évtizedekben nagyon komplex viszont épült ki a két ország között, az energetika fontos, gázt és olajat is vesz Kína, cserébe pedig ipari termékeket – a zoknitól az okostelefonig mindent – szállít, emellett sokáig az orosz haditechnika is meghatározó volt a világ legnépesebb állama számára.

Azzal kapcsolatban, hogy az események átalakíthatják-e Peking kapcsolatait a világ különböző nagyhatalmaival, Salát Gergely jelezte, hogy már összeült a kommunista párt állandó bizottsága, mely a legfelső szintű döntéshozó testülete Kínának. Már önmagában az, hogy rendkívüli ülés tartottak, érzékelteti, hogy nagyon fontosnak tartják a kérdést a kínai vezetők.

A sinológus úgy véli, nagyon sok minden a nyugati hatalmak viselkedésén fog múlni, hogy megpróbálják-e belepréselni Kínát a konfliktusba, és folytatódni fog-e a szokásos narratíva, miszerint a „két fő gonosz egy követ követ fújnak”, vagy lesz annyi esze a nyugati stratégáknak, hogy megpróbálják Oroszországot és Kínát szétválasztani, és éket verni közéjük. Hogy tesznek-e valamiféle gesztust, engedményt Kínának különböző ügyekben, amibe belekapaszkodhatnak.

Vagyis az is benne van a kalapban, hogy adott esetben Kína kénytelen lesz kőkeményen beleállni a konfliktusba, ha a Nyugat továbbra is egy lapon említi Oroszországgal – zárta gondolatait Salát Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Rendszerváltás Iránban? – Szakértő: a külső támadás „elhalasztja a haragot”, szervezkedni pedig tilos

Nehéz megítélni, hogy végbemehet-e a rendszerváltozás Iránban. Az elszegényedés tömeges, de szervezkedni tilos. Az elmúlt évtizedekben számtalan nagy tüntetés volt az országban, most az év elején főleg a gazdasági problémák miatt vonultak az utcára a tüntetők – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, Közel-Kelet-szakértő.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Trump elvesztette az irányítást a katonai csapás után, igazi rémálom várhat az Egyesült Államokra

Donald Trump amerikai elnök iráni katonai műveletei egyre inkább stratégiai bizonytalanságot és politikai kockázatot hordoznak – állította Emma Ashford amerikai külpolitikai elemző a francia L'Expressnek adott interjújában. A szakértő szerint a Fehér Ház döntései mögött egyszerre áll az iráni kérdésben hagyományosan kemény republikánus álláspont és az a veszélyes meggyőződés, hogy a katonai erő minden problémát megoldhat. Eközben az amerikai elnök folyamatosan veszíti el a mozgásterét, hogy érdemi eredményekkel zárja le az új közel-keleti konfliktust. Ráadásul Trump belharcokat indított a saját hátországában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×