Az Ukrajna elleni támadás az orosz államfő, Vlagyimir Putyin háborúja, aki súlyos hibát követett el azzal, hogy rárontott az oroszok testvérnépére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Berlinben.

A kancellár a szövetségi kormány biztonsági kabinetjének ülése után tett nyilatkozatában felszólította Vlagyimir Putyint, hogy azonnal hagyja abba az ukrajnai katonai műveletet és vonja ki az összes orosz katonát a szomszédos ország területéről.

Mint mondta,

Vlagyimir Putyin "szenvedést és pusztulást hoz közvetlen szomszédjaira, megsérti Ukrajna szuverenitását és határait és számtalan ártatlan ember életét veszélyezteti Ukrajnában, Oroszország testvérnemzetében".

Hozzátette: Németország kiáll közép-, és kelet-európai partnerei mellett, és "megérti félelmeiket", ezért kezdeményezi, hogy a NATO-tagországok állam-, illetve kormányfői tartsanak mielőbb személyes - jelenléti, nem online - megbeszélést.

Elmondta, hogy ezt a javaslatot már a világ legfejlettebb ipari államait összefogó G7 csoport vezetőinek csütörtök délutáni online tanácskozásán is megteszi, este pedig részt vesz az Európai Tanács rendkívüli ülésén, amelyen újabb büntetőintézkedésekkel sújtják Oroszországot. A kancellár felkérte a szövetségi parlament (Bundestag) elnökét, hogy hívjon össze rendkívüli ülést vasárnapra.

Hozzátette, hogy Németország és partnerei a szankciókkal megmutatják a moszkvai vezetésnek, hogy "nagy árat fizetnek az agresszióért", és így világossá válik, hogy "Putyin súlyos hibát követett el a háborújával".

Németországban valamennyi országos politikai párt és egy sor társadalmi szervezet - például a német olimpiai bizottság (DOSB) - elítélte az orosz támadást, és a máltai szeretetszolgálat (MHD) szervezésében már csütörtök délelőtt elindult az első segélyszállítmány Ukrajnába.

Megindult a társadalmi-politikai vita is a háborúhoz vezető folyamatok értékeléséről és Németország szerepéről. Ezzel kapcsolatban Annegret Kramp-Karrenbauer volt védelmi miniszter, a legnagyobb ellenzéki párt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke a Twitteren azt írta, hogy "annyira dühös vagyok magunkra, amiért történelmileg kudarcot vallottunk. Grúzia, a Krím-félsziget és a Donyec-medence után nem készítettünk elő semmit, ami valóban elrettentette volna Putyint".

Emmanuel Macron: kérlelhetetlenek leszünk

Emmanuel Macron francia államfő jelezte, hogy Franciaország és szövetségesei az Ukrajna elleni "agresszió méretének megfelelő szankciókat" léptetnek életbe Oroszország ellen, amely érinteni fogja a katonai, a gazdasági és az energetikai területeket.

"Kérlelhetetlenek leszünk" a G7 országcsoport megbeszélésén és az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján - mondta a köztársasági elnök a nemzethez intézett rövid televíziós beszédében, miközben mögötte a francia és az európai uniós mellett az ukrán zászló is látható volt.

Emmanuel Macron arra figyelmeztette a franciákat, hogy "az éjszaka történtek olyan fordulópontot jelentenek Európa és Franciaország történelmében, amelynek tartós és mély következményei lesznek az életünkre és a kontinensünk geopolitikájára".

"Vlagyimir Putyin évtizedek óta a legsúlyosabb sértést követte el Európa békéje és stabilitása ellen"

- mondta a francia elnök.

Franciaország határozottan elítéli Oroszország döntését az Ukrajna ellen indított háborúról - jelezte csütörtökön a francia elnöki hivatal, hozzátéve azt is, hogy Emmanuel Macron államfő összehívta a nemzeti védelmi és biztonsági tanács ülését, valamint szorgalmazott egy NATO-csúcstalálkozót.

Az orosz támadást az áprilisi elnökválasztás valamennyi jelöltje elítélte.

A francia elnök határozottan felszólította Moszkvát, hogy "vessen véget a katonai műveleteknek".

"Franciaország szolidáris Ukrajnával. Az ukránok mellett áll, partnereivel és szövetségeseivel együtt fellép annak érdekében, hogy véget érjen a háború" - írta Emmanuel Macron a Twitteren.

Az Elysée-palota jelezte, hogy a francia elnök személyesen Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is kifejezte Franciaország szolidaritását és támogatását.

A tájékoztatás szerint az ukrán elnök "számos kezdeményezést" kért Macrontól Ukrajna támogatására, és egységre kérte az európaiakat.

A francia külügyminisztérium közleményben azt is elítélte, hogy Oroszország a szomszédos szövetségese, Fehéroroszország területét is felhasználta az Ukrajna elleni katonai hadműveleteihez. Jean-Yves Le Drian tárcavezető jelezte, hogy Franciaország megerősíti az Ukrajnának nyújtott támogatás "minden formáját".

Az ukrán vezetés a francia védelmi tárcához eljuttatott egy listát, amelyen azok a hadi felszerelések szerepelnek, amelyekre szerinte Ukrajnának sürgősen szüksége van

- jelezte Ukrajna párizsi nagykövetsége. A külképviselet szerint Emmanuel Macron - amikor telefonbeszélgetést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel - pozitív választ adott az ukrán kérésekre.

A francia elnöki hivatal jelezte, hogy a kialakult helyzet miatt Emmanuel Macron egész nap egyeztet partnereivel és szövetségeseivel, mielőtt részt vesz a G7 országcsoport videokonferenciáján, majd Brüsszelbe utazik a uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozójára.

A francia elnök az elmúlt hetekben aktív közvetítőként lépett fel az ukrajnai válság diplomáciai megoldása érdekében, s az április elnökválasztást megelőző kampányát is elhalasztotta a nemzetközi helyzetre hivatkozva. A közvetítés kudarca miatt azonban Emmanuel Macront az ellenzék az elmúlt napokban azzal vádolta meg, hogy a közvetítői tárgyalásai során alábecsülte az orosz elnök szándékait.

Az áprilisi elnökválasztás legfőbb jelöltjei valamennyien elítélték az orosz katonai beavatkozást, valamint tűzszünetet és célzott szankciókat sürgettek az orosz rendszerrel szemben.

Marine Le Pen, a szuverenista Nemzeti Tömörülés államfőjelöltje "az Ukrajnában folytatott orosz katonai hadműveletek azonnali beszüntetését" követelte, valamint jelezte, hogy a támadást "egyértelműen el kell ítélni".

Le Pen pártjának hivatalos álláspontja sokáig az volt, hogy nem számítanak orosz katonai beavatkozásra Ukrajna területén.

Marine Le Pen - akit az előző, 2017-es elnökválasztási kampánya alatt hivatalában fogadott Vlagyimir Putyin, 2014-ben pedig egy orosz banktól kapott hitelt pártja a kampányra - az ENSZ égisze alatt francia diplomáciai kezdeményezést sürgetett.

Eric Zemmour jobboldali publicista - aki a hatalomgyakorlás tekintetében modellként tekintett Vlagyimir Putyinra -, "fenntartások nélkül elítélte az orosz katonai beavatkozást", és arra szólította fel Emmanuel Macront, hogy "haladéktalanul utazzon Moszkvába, majd Kijevbe egy azonnali tűzszünet tető alá hozása, közvetítés és béketárgyalás életre hívása érdekében".

Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje szintén elítélte "az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborút", és "azonnali, szigorú, célzott és összehangolt nyugati szankciókat" sürgetett.

A radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) azonnali tanácskozását és az ENSZ gyors fellépését sürgette "azonnali tűzszünet és a külföldi csapatoknak Ukrajnából történő kivonása" érdekében.

Yannick Jadot, a Zöldek elnökjelöltje azt kérte Franciaországtól és az Európai Uniótól, hogy szervezze meg "a fegyverszállításokat annak érdekében, hogy az ukránok meg tudják védeni magukat".

Boris Johnson: kollektíven fel kell számolni az oroszenergia-függőséget

Nagy-Britannia partnereivel egyeztetve olyan masszív szankciókra készül Moszkva ellen, amelyek béklyóba szorítják az orosz gazdaságot - mondta Boris Johnson brit miniszterelnök.

Johnson a brit nemzethez intézett televíziós beszédében kijelentette: e cél érdekében kollektív módon fel kell számolni a függést az orosz földgáz- és nyersolajszállítmányoktól, mivel ez a függés immár túl hosszú ideje teszi lehetővé Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, "hogy markában tartsa a nyugati politikát".

A brit kormányfő szerint az Ukrajna elleni hadművelettel

Putyin baráti ország ellen indított támadást bármiféle provokáció vagy hihető indok nélkül.

Johnson egyenes utalást tett arra a hírhedt kijelentésre, amellyel Neville Chamberlain, a második világháború korai időszakának brit miniszterelnöke jellemezte Csehszlovákia és a náci Németország területi viszályát. Chamberlain 1938-as rádióüzenetében úgy fogalmazott, hogy "távoli országok közötti vitáról van szó, olyan nemzetek között, amelyekről semmit sem tudunk".

Boris Johnson szerint az Ukrajna ellen indított hatalmas szárazföldi, tengeri és légi hadjárat nem olyan országban zajlik, amelyre érvényes "az elhíresült kijelentés, hogy messze van és alig tudunk róla valamit".

Ukrajna évtizedek óta élvezi a szabadság és a demokrácia előnyeit, és

a világ nem engedheti meg e szabadság eltaposását, nem fordíthatja egyszerűen félre a tekintetét

- mondta televíziós beszédében a brit miniszterelnök.

Boris Johnson szerint a cél egyértelmű: Vlagyimir Putyin e barbár kalandorakciójának kudarccal kell végződnie diplomáciai, politikai, gazdasági, és végső soron katonai értelemben egyaránt.

Johnson az orosz emberekhez fordulva azt mondta: elnökük az erőszak szökőárját zúdította egy szláv testvérnépre.

Hozzátette, hogy az Ukrajna elleni hadjáratban eleső orosz katonák szüleihez is szól, amikor azt mondja: nem hiszi, hogy mindez az ő nevükben történik, és nem hiszi azt sem, hogy ők is akarnák azt a páriastátust, amelybe a Putyin-rezsim ezek után kerül.

A brit miniszterelnök kijelentette: az ukrán szabadság most takarékon égő lángja majdan ismét fényesen ragyogni fog, mivel az orosz diktátor - legyen akárhány bombája, harckocsija és rakétája - soha nem lesz képes elnyomni az ukránok nemzeti érzéseit és az országuk szabadságába vetett szenvedélyes hitüket.

A Downing Street tájékoztatása szerint Johnson csütörtök este a londoni alsóházban ismerteti az Oroszországgal szembeni újabb szankciókat.