Infostart.hu
eur:
380.01
usd:
325.14
bux:
126534.75
2026. március 3. kedd Kornélia
Mario Draghi kijelölt olasz miniszterelnök, az Európai Központi Bank korábbi elnöke (j) távozik római lakásából 2021. február 4-én.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi

Mario Draghi átülhet az államfői székbe

Januárban kell szavazni Sergio Mattarella utódjáról. Borulhat a mostani koalíció.

Kevesebb mint egyéves kormányzása eredményeit sorolta fel az olasz miniszterelnök, Mario Draghi évzáró sajtótájékoztatóján szerdán, melyen hangsúlyozta, hogy a megkezdett gazdasági-pénzügyi reformok akkor is folytatódnak, ha esetleg más állami pozícióba kerül át.

Mario Draghi kijelentette, hogy a pandémia miatti gazdasági helyreállítási program elindításával és megvalósításával megbízott kormány munkája "a miniszterelnök személyétől függetlenül folytatódik".

Hozzátette:

"az én sorsom nem számít, az intézmények szolgálatában álló ember, nagypapa vagyok".

Felsorolta kormánya eredményeit, hangoztatva, hogy a gazdasági helyreállítás minden projektje útjára indult, valamint jól áll a kormány irányította vakcinázási program is több mint 85 százalékos átoltottsággal.

Elemzők szerint Mario Draghi arra utalt, hogy a rábízott kormányfői feladatot elvégzettnek tekinti, és koránál fogva készen áll a miniszterelnöki széket az államfőire cserélni.

Sergio Mattarella államfő február 13-án bízta meg Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnökét a parlamenti erők többségének részvételével alkotott új kormány vezetésével. A Draghi-kormány egyik legfontosabb feladata a koronavírus-járvány okozta válságban az úgynevezett európai Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) programjainak kidolgozása és elindítása volt.

Azóta Sergio Mattarella mandátuma a végéhez érkezett: az új államfőről a parlamentnek januárban kell szavaznia. Más, a pártok többségétől támogatott jelölt hiányában a legesélyesebbnek Mario Draghi tűnik, de

Draghi távozása a jelenlegi széles - a bal- és a jobboldalon is támogatott - kormánykoalíció felborulásához vezethet.

A sajtótájékoztatón Mario Draghi megjegyezte, akárki is legyen a következő köztársasági elnök, ha a pártok között nem születik többségi megállapodás az államfő személyéről, "nehezen képzelhető el", hogy ugyanezek a pártok tovább támogatják a kormányt.

Az affaritaliani.it politikai hírportál kommentárja szerint Mario Draghi "felajánlotta" elnöki kinevezését. A 74 éves Draghi saját "nagyapai" életkorát hangsúlyozva üzent az olasz és az európai politikának is, amely attól tart, hogy távozásával Rómában nem csak politikai, hanem pénzügyi-gazdasági fordulat is bekövetkezhet - írta az internetes oldal.

A sajtó máris azt találgatja, ki lehetne Mario Draghi utódja a kormányfői palotában. Az Il Fatto Quotidiano napilap szerint az esetleges miniszterelnök-csere utat nyit a választások előtt, "visszaadva a szót a választóknak, hogy szakértői helyett ismét politikai kormány alakuljon".

Az Il Giornale című jobboldali lapban közölt felmérés azt mutatja, hogy a jobboldali pártok 47,5 százalékon állnak, miközben a baloldali erők támogatottsága nem haladja meg a 41 százalékot.

Címlapról ajánljuk
Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Irán: mást mond Donald Trump és a hadügyminisztere, J.D. Vance alelnök pedig hallgat

Az Irán elleni katonai támadás nemcsak a Közel-Keletet rázta meg. Washingtonban sokan törésvonalakat vélnek felfedezni a kormányzaton belül. Donald Trump és alelnöke, JD Vance külön helyszínről követte az eseményeket, ami sokak szerint politikai különbségeket is jelezhet. Eközben Pete Hegseth hadügyminiszter szerint „nem rezsimváltó” háború folyik, miközben Donald Trump többször is egyértelműen kijelentette: rezsimváltást akar, és fel is szólította Irán népét, hogy „vegyék kezükbe saját sorsukat” a bombázások végeztével.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×