Infostart.hu
eur:
389.21
usd:
335.68
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Emmanuel Macron francia elnök a francia szakszervezetek képviselőivel folytat megbeszélést a párizsi Elysée-palotában 2021. április 29-én.
Nyitókép: MTI/EPA pool/Yoan Valat

A francia államfő is szerepelt Marokkó lehetséges megfigyelési célpontjai között

Emmanuel Macron francia elnök telefonját is célba vette egy marokkói állambiztonsági szolgálat lehetséges megfigyelés céljából a Pegasus nevű kémprogrammal - írta kedden a Le Monde című francia napilap.

Vasárnap hozta nyilvánosságra 17 médiaszervezet közösen egy oknyomozó projekt eredményeit, amelyek szerint az NSO izraeli cég által kifejlesztett kémszoftverrel világszerte legalább 180 újságíró, 600 politikus és 85 emberi jogi aktivista, valamint 65 vállalatvezető okostelefonját törték fel.

A Mediapart portál a Twitteren azt állította, hogy a marokkói titkosszolgálat használta a Pegasus szoftvert arra, hogy megfigyelje két újságírójának telefonos adatait.

A marokkói kormány hivatalos közleményben utasította vissza a vádat, amelyet "alaptalan és hamis állításnak" minősített.

A párizsi ügyészség közleményében nem említette Marokkót, csak annyit közölt, hogy a kiberkémkedéshez köthető számos potenciális bűncselekmény gyanújával kezd vizsgálódni.

A Mediapart beadványához hasonló panaszt fog tenni várhatóan a Le Canard Enchainé című szatirikus hetilap egy volt újságírója is, aki állítása szerint ugyancsak a Pegasus kémprogram egyik célpontja volt, és emiatt maga is az igazságszolgáltatáshoz fog fordulni.

A Pegasus kémprogrammal okostelefonokat lehet megtámadni: az eszközön tárolt üzenetekhez, fotókhoz és kontaktlistákhoz is hozzá lehet férni, sőt akár a tulajdonosának telefonbeszélgetésit is le lehet vele hallgatni.

A Pegasus-ügy kirobbanása világszerte felháborodást váltott ki jogvédők, médiavállalatok és vezető politikusok körében. Az NSO ugyanakkor biztosított afelől, hogy az általa kidolgozott szoftver kizárólag azt a célt szolgálja, hogy terrorista vagy más bűnügyi hálózatok leleplezése érdekében a titkosszolgálatok adatokat tudjanak gyűjteni.

Az oknyomozó projektben részt vevő sajtóorgánumok között szerepelt a francia Le Monde, a brit The Guardian és az amerikai Washington Post című napilapok is. A tényfeltáró újságírók számára a párizsi székhelyű Forbidden Stories nevű újságírócsoport és az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet bocsátott rendelkezésre egy 50 ezer telefonszámot tartalmazó listát, amelyen az NSO ügyfelei által 2016 óta kiválasztott potenciális célpontok szerepeltek.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×