Infostart.hu
eur:
399.54
usd:
340.55
bux:
0
2025. július 10. csütörtök Amália
Brüsszel, 2018. június 28.Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője (b) és Orbán Viktor miniszterelnök érkezik az Európai Néppárt (EPP) vezetőinek ülésére az EU-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója előtt Brüsszelben 2018. június 28-án. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand

Nem biztos, hogy lezártnak tekinthető a magyar biztosjelölés

A francia biztosjelölt leszavazása és a román belpolitikai felfordulás miatt akár több hetet is késhet az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság hivatalba lépése. Úgy tűnik, hogy a megválasztott bizottsági elnök még a magyar jelölést sem tartja lezártnak - írja a Bruxinfo.

A francia Sylvie Goulard elutasítása és a román kormány összeomlása után bizonyossá vált, hogy az Európai Parlament a tervezett október 23-i időpontban nem lesz képes szavazni a teljes Európai Bizottság jóváhagyásáról és ezért von der Leyen csapata nem léphet munkába november 1-jén. Azonban, hogy mikor, az egyelőre bizonytalan – írja a Bruxinfo.

„Három jelölt különböző okokból nem kapta meg a többségi támogatást. Ezért a jelölések Magyarország, Románia és Franciaország esetében még nem zárultak le” – jelentette ki a francia biztosjelölt múlt csütörtöki leszavazása után kiadott nyilatkozatában Ursula von der Leyen.

A kaotikus román helyzetben fordulatot jelenthet, hogy a parlament csütörtökön megbuktatta a szocialista kormányt, amely képtelen volt eddig a leendő bizottsági elnök számára elfogadható jelöltet állítani. A kormány bukásával azonban még nem tisztázódott a helyzet. Az ellenzéki jobbközép párt ugyanis bejelentette igényét a következő biztos jelölésére. Egy nevet is rebesgetnek Siegfried Muresan személyében, aki az Európai Néppárt parlamenti frakciójának egyik alelnöke. Vele probléma lehet, hogy von der Leyen a meghallgatásokon már két női jelöltet elveszített. Román oldalon ezért még befuthat az ország brüsszeli főképviselője, Luminita Odobescu, vagy egy harmadik személy is.

Emmanuel Macronnak is meg kell még neveznie jelöltjét az Európai Bizottságba, miután Sylvie Goulardot elsöprő többséggel, 82:19 arányban leszavazták második parlamenti meghallgatását követően.

És egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarország esetében sem tartja még elintézettnek az ügyet Ursula von der Leyen, hiába nevezte meg villámgyorsan alternatív jelöltjét a magyar kormányfő. A megválasztott elnök már találkozott is az Orbán Viktor által kiszemelt Várhelyi Olivérrel, ám

formálisan nem hagyta még jóvá a személyét.

A kivárás találgatást indított el, hogy von der Leyennek esetleg nem felel meg a magyar EU-nagykövet, vagy portfólió-cserére is készül, és ehhez bevárja az elfogadható román biztosjelölt bejelentését.

A pportál szerint a Brüsszelből érkező jelzések mindenesetre egyértelműen azt a benyomást keltik, hogy von der Leyen még nem tekinti lezártnak a magyar biztosjelölési ügyet. Nevük mellőzését kérő források emlékeztetnek rá, hogy a testület leendő német elnöke július 19-i levelében arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy egynél több jelöltet állítsanak (lehetőség szerint egy férfit és egy nőt). "Ez még mindig érvényes" – mutatnak rá, ami arra utalhat, hogy von der Leyen a magyar miniszterelnöktől is még egy (női) nevet vár.

Ami az esetleges tárcacserét illeti, javában folyik a találgatás arról hogy a magyar biztosjelölt átvenné a közlekedést a romántól, aki cserébe a bővítést és a szomszédságpolitikát felügyelné. De még olyan verzió is kering, miszerint a már sikeres meghallgatáson túlesett szlovén biztosjelöltre osztanák a bővítést, igaz ebben az esetben már négy új meghallgatást kellene tartani. Olyan véleményt is hallani, miszerint hatásköröket vonnának el a bővítési tárcától, így gyengítve azt.

Címlapról ajánljuk
Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

Drasztikusan nőtt a vízfelhasználás, ezzel nem bírnak a közműszolgáltatók

A víziközművek állapota korszerűtlen, a hálózatok nagy része az élettartamának a vége felé jár – mondta az InfoRádióban a Magyar Víziközmű Szövetség elnöke. Kurdi Viktor kiemelte, hogy 200-250 milliárd forint kellene évente ahhoz, hogy látható javulást eredményezzen a közműhálózat fejlesztése, ami ugyanakkor több mint tíz évet is igénybe vehet.

Demkó Attila: a szamurájkard helyett húsklopfolóval támad Oroszország

Ha majd Vlagyimir Putyin el tudja adni otthon a fegyverszünetet, akkor lesz. Azt tartom a legvalószínűbb forgatókönyvnek, hogy ez az év vége felé, vagy a jövő év első felében történhet meg – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Demkó Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet programvezetője beszélt az orosz–ukrán háború állásáról, Donald Trump szerepéről és Európa valós veszélyeztetettségéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.07.10. csütörtök, 18:00
Pesztericz-Kalas Vivien
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézet főreferense
Látványos lesz az idei Kékszalag: éjjellátó kamerákkal és drónokkal közvetítik a vitorlásversenyt

Látványos lesz az idei Kékszalag: éjjellátó kamerákkal és drónokkal közvetítik a vitorlásversenyt

Az idei évtől a Telekom felel a Kékszalag vitorlásverseny teljes streaming szolgáltatásért: a vállalat azt ígéri, a nézők minden eddiginél részletesebben követhetik a Balaton legnagyobb vitorlásversenyét. A technológiai kihívások között szerepelt a tó teljes felületét lefedő stabil 4G/5G hálózat kiépítése, valamint a Campus Network megoldás alkalmazása, amely garantált sávszélességet biztosít a közvetítéshez - többek között erről beszélt a Portfolio-nak Fegyver Csaba, a vállalat stratégiai és kiemelt projektekért felelős igazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×