Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) érkezik az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2018. március 23-án. A kormányfő mellett balról Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője, jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Konfrontatív tárgyaló, tapasztalt brüsszeli diplomata az új uniós biztosjelölt

Erős háttéremberek mondják Brüsszelben Várhelyi Olivért, akit sokan már évekkel ezelőtt is budapesti kormányzati pozícióba vártak. A most 47 éves diplomatának hasonló karrieríve van, mint az európai uniós ügyekkel is foglalkozó új igazságügy-miniszternek, Varga Juditnak.

Miután hétfőn az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága ismét elutasította Trócsányi László biztosi jelölését, Ursula von der Leyen megbízott EB-elnök új jelölt megnevezését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az InfoRádió hétfő délután úgy értesült, hogy a szomszédságpolitika és a bővítés portfólióra Várhelyi Olivér esélyes. Hétfő este a magyar miniszterelnök finn kollégájával tárgyalva bejelentette: a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, nagykövetet jelöli uniós biztosnak.

Konfrontatív stílusával és közel két évtizedes uniós tapasztalatával a brüsszeli diplomácia ismert alakja Várhelyi Olivér, akit Orbán Viktor a jelölése megerősítésekor technokrataként jellemzett.

A biztosjelölt jogászként végzett a Szegedi Egyetemen, Dániában pedig európai jogot tanult. Utána mindig uniós ügyekkel foglalkozott. A Horn-kormány idején,1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára, majd az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.

Az első Fidesz-kormány alatt az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök, 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén. A 2004-es uniós csatlakozás után pedig az Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.

A második Gyurcsány-kormány időszakában, 2006-ban tért vissza Budapestre, az Igazságügyminisztérium EU-jogi osztályának élére került. 2008-ban azonban újra Brüsszelbe ment. Három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát irányította, aztán újra az Állandó Képviseletre került, méghozzá a nagykövet helyettese lett. Hozzá tartoztak az agrárügyek, a versenyjog, az oktatás, a szociális ügyek, a környezetvédelem és a közlekedés.

Különösen aktív volt az akác-ügyben, amikor a magyar kormány elérte, hogy az EU ne tegye a kötelezően irtandó invazív fajok listájára a hazai méhészek számára fontos fát.

Az Európai Parlament azonban nem tud rajta direkt politikai fogást találni, ugyanis nem tagja a Fidesznek, és 2010 óta nem is vesz részt közvetlenül a kormány munkájában. Ellenben Brüsszelben nagyon harciasan, konfrontatív módon képviseli a kormányzat álláspontját, legalábbis az ottaniak ezt mondják. Külföldi szakportálok nem is értik, miért nem került be eddig a budapesti kormányba.

Az InfoRádió brüsszeli tudósítója elmondta: a menekültválság 2015-ös kirobbanása óta nagyon előtérbe került Várhelyi Olivér tevékenysége Brüsszelben, az Állandó Képviseletre nagyon sok minden hárult. Kinevezésekor elődjét, a szintén Orbán Viktor mellett dolgozó Györkös Pétert simuló, tárgyalékony, nem konfrontatív emberként jellemezte Lázár János, Várhelyit pedig harciasabb, nagyon konfrontatív stílusú emberként mutatta be. Ez nem csak a háttéremberekkel való tárgyalásban van így, hanem amikor a miniszterelnök vagy a kormány tagjai Brüsszelben tárgyalnak, Várhelyi mindig ott van mellettük.

Most mi következik?

Trócsányi László meghallgatása elvileg kedd este lett volna a külügyi bizottságban, de ezt most felfüggesztették.

Várhelyi Olivérnek is meg kell osztania minden információt az EP jogi szakbizottságával, amelynek nem feltétlenül kell meghallgatnia. Ez a testület dönt zárt ülésen arról, hogy alkalmas-e biztosjelöltnek.

A pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek. Ha ezen is sikerül túljutnia, akkor az Európai Parlament október 23-án szavazhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lép hivatalba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Újabb adag ónos eső jön, ipari hóval

Borult, párás, helyenként tartósan ködös idővel indult a péntek, több térségben pedig ónos eső és ónos szitálás is nehezítheti a közlekedést. Elsősorban az északi és keleti országrészben kell csúszós utakra számítani, miközben a nyugati megyékben sűrű, zúzmarás köd rontja a látási viszonyokat.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Meglepő bejelentést tett Trump - Mutatjuk a piaci reakciókat!

Az elmúlt napokban a geopolitikai események voltak a befektetők fókuszában, Grönland kérdése továbbra is a terítéken van, miután tegnap este európai katonák érkeztek a szigetre, Trump pedig továbbra sem állt el annak megszerzésétől. Az ázsiai tőzsdék emelkedtek, részben annak is köszönhetően, hogy az USA kereskedelmi megállapodást jelentett be Tajvannal, amely vállalta, hogy az alacsonyabb vámok érdekében jelentős mértékű beruházást fog végrehajtani az Egyesült Államokban. Európában ezzel szemben gyengébb volt a hangulat, a magyar tőzsde viszont fittyet hányt erre és új csúcsot döntött. Amerikában pedig a stagnálás volt jellemző a tőzsdéken.  Eközben Donald Trump meglepő módon visszakozott, hogy az eddigi legesélyesebb aspiránsnak gondolt Kevin Hassettet jelölje a Federal Reserve élére.  Kidurran az AI lufi, vagy mindent elsöpör a legújabb megatrend? Következő befektetői klubunkon erről lesz szó. Információ és jelentkezés

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×