eur:
411.11
usd:
392.25
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) érkezik az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2018. március 23-án. A kormányfő mellett balról Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője, jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Konfrontatív tárgyaló, tapasztalt brüsszeli diplomata az új uniós biztosjelölt

Erős háttéremberek mondják Brüsszelben Várhelyi Olivért, akit sokan már évekkel ezelőtt is budapesti kormányzati pozícióba vártak. A most 47 éves diplomatának hasonló karrieríve van, mint az európai uniós ügyekkel is foglalkozó új igazságügy-miniszternek, Varga Juditnak.

Miután hétfőn az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága ismét elutasította Trócsányi László biztosi jelölését, Ursula von der Leyen megbízott EB-elnök új jelölt megnevezését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az InfoRádió hétfő délután úgy értesült, hogy a szomszédságpolitika és a bővítés portfólióra Várhelyi Olivér esélyes. Hétfő este a magyar miniszterelnök finn kollégájával tárgyalva bejelentette: a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, nagykövetet jelöli uniós biztosnak.

Konfrontatív stílusával és közel két évtizedes uniós tapasztalatával a brüsszeli diplomácia ismert alakja Várhelyi Olivér, akit Orbán Viktor a jelölése megerősítésekor technokrataként jellemzett.

A biztosjelölt jogászként végzett a Szegedi Egyetemen, Dániában pedig európai jogot tanult. Utána mindig uniós ügyekkel foglalkozott. A Horn-kormány idején,1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára, majd az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.

Az első Fidesz-kormány alatt az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök, 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén. A 2004-es uniós csatlakozás után pedig az Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.

A második Gyurcsány-kormány időszakában, 2006-ban tért vissza Budapestre, az Igazságügyminisztérium EU-jogi osztályának élére került. 2008-ban azonban újra Brüsszelbe ment. Három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát irányította, aztán újra az Állandó Képviseletre került, méghozzá a nagykövet helyettese lett. Hozzá tartoztak az agrárügyek, a versenyjog, az oktatás, a szociális ügyek, a környezetvédelem és a közlekedés.

Különösen aktív volt az akác-ügyben, amikor a magyar kormány elérte, hogy az EU ne tegye a kötelezően irtandó invazív fajok listájára a hazai méhészek számára fontos fát.

Az Európai Parlament azonban nem tud rajta direkt politikai fogást találni, ugyanis nem tagja a Fidesznek, és 2010 óta nem is vesz részt közvetlenül a kormány munkájában. Ellenben Brüsszelben nagyon harciasan, konfrontatív módon képviseli a kormányzat álláspontját, legalábbis az ottaniak ezt mondják. Külföldi szakportálok nem is értik, miért nem került be eddig a budapesti kormányba.

Az InfoRádió brüsszeli tudósítója elmondta: a menekültválság 2015-ös kirobbanása óta nagyon előtérbe került Várhelyi Olivér tevékenysége Brüsszelben, az Állandó Képviseletre nagyon sok minden hárult. Kinevezésekor elődjét, a szintén Orbán Viktor mellett dolgozó Györkös Pétert simuló, tárgyalékony, nem konfrontatív emberként jellemezte Lázár János, Várhelyit pedig harciasabb, nagyon konfrontatív stílusú emberként mutatta be. Ez nem csak a háttéremberekkel való tárgyalásban van így, hanem amikor a miniszterelnök vagy a kormány tagjai Brüsszelben tárgyalnak, Várhelyi mindig ott van mellettük.

Most mi következik?

Trócsányi László meghallgatása elvileg kedd este lett volna a külügyi bizottságban, de ezt most felfüggesztették.

Várhelyi Olivérnek is meg kell osztania minden információt az EP jogi szakbizottságával, amelynek nem feltétlenül kell meghallgatnia. Ez a testület dönt zárt ülésen arról, hogy alkalmas-e biztosjelöltnek.

A pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek. Ha ezen is sikerül túljutnia, akkor az Európai Parlament október 23-án szavazhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lép hivatalba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

Kalas Vivien Várhelyi Olivér uniós biztosi jelöléséről: kompromisszumos megoldás született

A magyar uniós biztosjelölttől elvett szakterületek közül kettő az egészségügyi válságkezeléshez, egy pedig a szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos hatáskörhöz kapcsolódik – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Európa Stratégia Kutatóintézetének főreferense. Kalas Vivien szerint az új Európai Bizottságtól nem igazán várhatók nagy változások, talán az ECR képviselőcsoport hozhat be új gondolatokat a mindennapos munkába.

Kaiser Ferenc: az oroszoknál maradhatnak az elfoglalt ukrajnai területek, de ez rablóháborút legitimálna

Békekötés nem várható, maximum tűzszünetet lehet elérni Ukrajnában, ami viszont nem biztos, hogy elég lesz az Egyesült Államoknak – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense arra reagálva, hogy egyes források szerint Vlagyimir Putyin tárgyalna az ukrajnai fegyverszünetről Donald Trumppal. Kaiser Ferenc szerint ha elapadnak a nyugati támogatások, akkor egész Ukrajna elveszhet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Kemény szankciót jelentett be Amerika - Hogyan érinti ez a magyar gázellátást?

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, ezúttal a Gazprombankot és további 50 kisebb-nagyobb orosz pénzintézetet célozva meg. A lépés célja, hogy tovább korlátozza Oroszország hozzáférését a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, és megnehezítse az ukrajnai háború finanszírozását. Az intézkedések a Biden-adminisztráció utolsó hónapjában történnek, és jelentős hatással lehetnek az orosz költségvetésre, de a magyar gazdaság szempontjából is izgalmas a helyzet, mivel Magyarország évente 4,5 milliárd köbméter földgázt kap Oroszországtól, amelyet a Gazprom szállít, a szankció alá kerülő Gazprombank kezeli az energiacég pénzügyeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×