Infostart.hu
eur:
357.68
usd:
303.42
bux:
137109.15
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (középen) érkezik az EU állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülésére Brüsszelben 2018. március 23-án. A kormányfő mellett balról Várhelyi Olivér nagykövet, a brüsszeli Állandó Képviselet vezetője, jobbról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

Konfrontatív tárgyaló, tapasztalt brüsszeli diplomata az új uniós biztosjelölt

Erős háttéremberek mondják Brüsszelben Várhelyi Olivért, akit sokan már évekkel ezelőtt is budapesti kormányzati pozícióba vártak. A most 47 éves diplomatának hasonló karrieríve van, mint az európai uniós ügyekkel is foglalkozó új igazságügy-miniszternek, Varga Juditnak.

Miután hétfőn az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága ismét elutasította Trócsányi László biztosi jelölését, Ursula von der Leyen megbízott EB-elnök új jelölt megnevezését kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az InfoRádió hétfő délután úgy értesült, hogy a szomszédságpolitika és a bővítés portfólióra Várhelyi Olivér esélyes. Hétfő este a magyar miniszterelnök finn kollégájával tárgyalva bejelentette: a brüsszeli állandó képviselet vezetőjét, nagykövetet jelöli uniós biztosnak.

Konfrontatív stílusával és közel két évtizedes uniós tapasztalatával a brüsszeli diplomácia ismert alakja Várhelyi Olivér, akit Orbán Viktor a jelölése megerősítésekor technokrataként jellemzett.

A biztosjelölt jogászként végzett a Szegedi Egyetemen, Dániában pedig európai jogot tanult. Utána mindig uniós ügyekkel foglalkozott. A Horn-kormány idején,1995-ben került gyakornokként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium európai ügyekért felelős osztályára, majd az uniós jogharmonizációért felelt a tárcánál, 1996-1998 között pedig a Külügyminisztériumban.

Az első Fidesz-kormány alatt az integrációs államtitkárságnál volt kabinetfőnök, 2001-től (vagyis a csatlakozási tárgyalások valódi kezdete idején) jogi tanácsadóként dolgozott Magyarország brüsszeli EU-képviseletén. A 2004-es uniós csatlakozás után pedig az Állandó Képviseletnek nevezett követség jogi szolgálatát vezette.

A második Gyurcsány-kormány időszakában, 2006-ban tért vissza Budapestre, az Igazságügyminisztérium EU-jogi osztályának élére került. 2008-ban azonban újra Brüsszelbe ment. Három évig az Európai Bizottságnál dolgozott, a belső piaci főigazgatóság ipari jogvédelemmel foglalkozó osztályát irányította, aztán újra az Állandó Képviseletre került, méghozzá a nagykövet helyettese lett. Hozzá tartoztak az agrárügyek, a versenyjog, az oktatás, a szociális ügyek, a környezetvédelem és a közlekedés.

Különösen aktív volt az akác-ügyben, amikor a magyar kormány elérte, hogy az EU ne tegye a kötelezően irtandó invazív fajok listájára a hazai méhészek számára fontos fát.

Az Európai Parlament azonban nem tud rajta direkt politikai fogást találni, ugyanis nem tagja a Fidesznek, és 2010 óta nem is vesz részt közvetlenül a kormány munkájában. Ellenben Brüsszelben nagyon harciasan, konfrontatív módon képviseli a kormányzat álláspontját, legalábbis az ottaniak ezt mondják. Külföldi szakportálok nem is értik, miért nem került be eddig a budapesti kormányba.

Az InfoRádió brüsszeli tudósítója elmondta: a menekültválság 2015-ös kirobbanása óta nagyon előtérbe került Várhelyi Olivér tevékenysége Brüsszelben, az Állandó Képviseletre nagyon sok minden hárult. Kinevezésekor elődjét, a szintén Orbán Viktor mellett dolgozó Györkös Pétert simuló, tárgyalékony, nem konfrontatív emberként jellemezte Lázár János, Várhelyit pedig harciasabb, nagyon konfrontatív stílusú emberként mutatta be. Ez nem csak a háttéremberekkel való tárgyalásban van így, hanem amikor a miniszterelnök vagy a kormány tagjai Brüsszelben tárgyalnak, Várhelyi mindig ott van mellettük.

Most mi következik?

Trócsányi László meghallgatása elvileg kedd este lett volna a külügyi bizottságban, de ezt most felfüggesztették.

Várhelyi Olivérnek is meg kell osztania minden információt az EP jogi szakbizottságával, amelynek nem feltétlenül kell meghallgatnia. Ez a testület dönt zárt ülésen arról, hogy alkalmas-e biztosjelöltnek.

A pótmeghallgatások október 14-15-én lesznek. Ha ezen is sikerül túljutnia, akkor az Európai Parlament október 23-án szavazhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságról, amely november elsején lép hivatalba.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, a GKI és az Alteo szakemberei egyaránt dinamikus növekedést várnak a hazai energiatároló-piacon, ugyanakkor a beruházások megtérülése és finanszírozhatósága továbbra is komoly kihívás. A szakértők szerint nem feltétlenül nagy támogatási rendszerekre van szükség, inkább a piacot kell hagyni, hogy szervesen fejlődjön. A bankszektor számára az arbitrázsra épülő bevételi modell bizonytalansága jelenti az egyik legnagyobb problémát, ezért a stabil, garantált bevételi keretek kialakítása kulcskérdés. Az iparági szereplők hangsúlyozzák a tudatos kapacitásbővítés és a hosszú távú energetikai vízió fontosságát is. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×