Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pixabay

Csúszhat az új Európai Bizottság november 1-jére tervezett hivatalba lépése

Brüsszeli diplomáciai források szerint csúszhat az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság eredetileg november 1-jére tervezett hivatalba lépése.

Komoly kételyek merültek fel a határidő teljesíthetőségével kapcsolatosan, miután az Európai Parlament (EP) illetékes szakbizottságai csütörtökön elutasították a belső piaci biztosnak jelölt francia Sylvie Goulard kinevezését.

A megválasztott elnök új jelöltet kért Franciaországtól, ahogyan az EP jogi bizottságában összeférhetetlenségre hivatkozva elutasított Trócsányi László és Rovana Plumb helyett múlt héten Magyarországtól és Romániától is.

Az EP az október 23-i plenáris ülésre írta ki a megerősítő szavazást a testület összetételéről. Névtelenséget kérő tisztségviselők ugyanakkor arról számoltak be, hogy egyszerűen túl szűk lehet a fennmaradó idő ahhoz, hogy kiválasszák az új biztosjelölteket, írásbeli kérdéseket tegyenek fel nekik, s azokra válaszoljanak is, majd legalább egyszer meghallgassák és értékeljék őket a képviselők.

Sok szakértő "szinte kizártnak" tartja a november elsejei hivatalba lépést, különösképp annak fényében, hogy előző nap megbukott a román kormány, Emmanuel Macron francia államfő pedig azt mondta, hogy még nem áll készen új nevet felterjeszteni.

Mások szerint viszont az ügy csakis politikai akarat kérdése.

Egyesek mindemellett attól tartanak, hogy Goulard és Plumb elutasításával veszélybe kerül von der Leyen terve a nemi kiegyensúlyozottság eléréséről.

Csúszás esetén Jean-Claude Juncker jelenlegi elnök és csapatának tagjai maradnának a posztjukon ügyvivőként.

Erre korábban már három alkalommal volt példa, legutóbb a José Manuel Barroso vezette Európai Bizottság esetében, amely a tervezettnél három hónappal később állt csak fel.

A brüsszeli testület szóvivője pénteken leszögezte, hogy készen állnak minden eshetőségre.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×