Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
319.31
bux:
151675.83
2026. szeptember 23. szerda Tekla
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közzétett képen Emmanuel Macron francia államfő (j) és Orbán Viktor miniszterelnök a találkozójuk után az Elysée-palotánál, Párizsban 2019. október 11-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecs?

Macron: minden vitás európai kérdésben lehetséges megoldás Orbán Viktorral és a visegrádi négyekkel

A migrációs politikában, a klímavédelmi kérdésekben vagy az európai költségvetést illetően ismertek a nézeteltéréseink, de meggyőződésem, hogy ezekben a témákban is tudunk megállapodást találni az elkövetkező hónapokban, az új Európai Bizottság égisze alatt - mondta Emmanuel Macron francia elnök pénteken Párizsban, mielőtt munkaebéden látta vendégül Orbán Viktor miniszterelnököt.

"Elengedhetetlen, hogy erős Európai Bizottság álljon fel, amely képes ambiciózus terveket bemutatni" - hangsúlyozta a francia köztársasági elnök az Elysée-palota udvarán a megbeszélés előtt a magyar miniszterelnök oldalán tett rövid nyilatkozatában.

"Én ezen fogok szüntelenül dolgozni Orbán miniszterelnökkel és a visegrádi négyekkel. A korábbi megbeszéléseinken számos alkalommal bebizonyosodott, hogy képesek vagyunk hasznos megoldásokat találni" - tette hozzá Emmanuel Macron a novemberben hivatalba lépő, új összetételű Európai Bizottságot érintő egyeztetésekre utalva.

A francia elnök jelezte: "őszinte és hasznos" megbeszélésre számít a magyar miniszterelnökkel, miután a jelenlegi európai helyzet ezt követeli meg.

"Nagyon fontos és érzékeny időt élünk Európában: új Európai Bizottság és új Európai Parlament áll fel, és mindkettő politikai válságon megy át, amelyet nem hagyhatunk elmélyülni és továbbfejlődni" - fogalmazott Emmanuel Macron, arra utalva, hogy az Európai Parlament illetékes szakbizottságai csütörtök délután elutasították Sylvie Goulard francia uniósbiztos-jelölt kinevezését, ezért Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök új személy megnevezését kérte Párizstól.

Emmanuel Macron az egységes európai fellépést a külső kihívások miatt is fontosnak nevezte, megemlítve a Brexitet, a migrációs politikát, az európai költségvetést, a klímavédelmet, valamint az Egyesült Államokhoz, a Kínához, az Oroszországhoz és a Törökországhoz fűződő viszonyt.

"Ezekben a témákban nem értünk mindenben egyet, és feltehetően az ebédünk után se fogunk" - mondta a francia elnök. Hozzátette, hogy megválasztása, "2017 május óta én nagyon egyszerű és egyértelmű irányt követ Európában: először ambiciózus javaslatokat tesz és úgy tekinti, hogy azokról lemondani soha nem jó út a megoldás megtalálásához".

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban rendszeresen egyeztetett Orbán Viktorral és a visegrádi négyekkel és "mindig megmondta az igazságot, akkor is, ha nem értettek egyet".

Emmanuel Macron jelezte: nem hisz a Nyugat-Európa és Kelet-Európa közötti megosztottságban.

"Egyetlen Európa van, a tagállamoknak ugyanolyan jogaik és ugyanolyan kötelezettségei vannak" - mondta a francia államfő. "A 27-ek Európájában nem tudunk mindannyian ugyanabban a ritmusban haladni ugyanazokban a témákban" - tette hozzá, példaként említve a schengeni övezetet és az eurózónát. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden terület nyitva áll minden tagállam előtt, és "meg kell tartani a dinamikát azok előtt, akik csatlakozni kívánnak".

"Senkinek nem lehet monopóliuma az európai ambíciókat illetően, de senki sem akadályozhatja az európai ambíciókat" - vélte Emmanuel Macron,

megemlítve a közös piac védelmét a Brexit esetén, valamint "a jogállamiság és az egyedi szabadságjogok" értékét.

"A 27-ek Európájában mindig tárgyalnunk kell, a párbeszéd soha nem szakadhat meg, a nézeteltérések csökkentésén vagy túllépésén kell dolgoznunk" - mondta a francia elnök, aki szerint "Európának még több szuverenitásra, még több ambícióra és még nagyobb egységre van szüksége".

Emmanuel Macron úgy fogalmazott, hogy aki azt gondolja Európában, hogy "a belső megosztottság erősebbé tehet minket, téved, és gyengít mindannyiunkat". Hozzátette, biztos abban, hogy ezzel Orbán Viktor is egyetért, ezt bizonyítja az európai védelmi politikáról szóló állásfoglalása, és az tény, hogy Magyarország előnyben részesíti az európai védelmi ipart.

Címlapról ajánljuk
Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az EU lezárja a vitát Magyarországgal, indulhat 4,2 milliárd euró

Az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben, a jogállamisági feltételességi eljárás keretében elrendelt intézkedéseket, ezzel 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás válhat ismét elérhetővé Magyarország számára, valamint helyreállhat az érintett magyar egyetemek hozzáférése az Erasmus+ és a Horizont Európa programokhoz – közölte a brüsszeli testület szerdán.

„Sikerült már kinyitni az aktákat?” – Magyar Péter élesen válaszolt az ügyészségnek

„Amikor maffiózókat védelmeztek, nem vagytok ilyen önérzetesek” – reagált Magyar Péter miniszterelnök a Legfőbb Ügyészség kedden késő este kiadott közleményére.
inforadio
ARÉNA
2026.09.23. szerda, 18:00
Hack Péter
jogász, az ELTE emeritus professzora
Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

Fordulat a plusz EU-pénzeknél: kevesebb támogatás érkezett Magyarországra, mégis javult a helyzetünk

A 2023-as mélypontról két év alatt ismét egy százalék fölé emelkedett Magyarország részesedése a közvetlenül Brüsszelből elnyert uniós forrásokból, első ránézésre tehát határozott fordulat látszik. Az összkép azonban ennél jóval árnyaltabb: miközben a magyar részesedés valóban látványosan javult, az ország által elnyert összeg euróban tovább csökkent, a 2021–2025 közötti ötéves teljesítmény pedig még mindig kevesebb mint fele annak, amit pusztán Magyarország uniós népességi súlya indokolna. A programok között ráadásul szélsőséges eltérések rajzolódnak ki: az Erasmus+ tartós magyar sikertörténet (volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat kísérő vitákig), a LIFE és az Innovation Fund 2025-ben nagyot javított, miközben a kutatási zászlóshajónak számító Horizon Europe-ban tovább nőtt a magyar lemaradás – derül ki az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda Nonprofit Kft-t (MFOI) által összesített adatokból.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×