Lapjelentések szerint idén több mint 50 százalékkal kevesebben jelentkeztek a haderegbe azzal a szándékkal, hogy idővel tiszthelyettesként fussanak be karriert, de legalább 10 százalékkal csökkent a katonatiszti hivatást választó fiatalok száma is. Ezáltal egyre csökken a kizárólag önkéntesekből verbuválódó német hadsereg személyi állománya.

A magyarázat az afganisztáni békefenntartásban rejlik, ugyanis a közelmúltban egyre sűrűsődtek a nyugati békefenntartó erőkkel szemben elkövetett merényletek. Míg korábban az Afganisztán északi térségébe vezényelt német alakulatokat nem érte emberveszteség, az elmúlt hónapokban immár 28 német katona halt meg a szélsőséges erők rajtaütéseiben.

Elemzők ezt azzal hozzák összefüggésbe, hogy Berlinben a törvényhozás az ősszel dönt az afganisztáni mandátum meghosszabbításáról, és a sorozatos merényletekkel olyan hangulatot akarnak kelteni, ami kikényszeríti a német egységek hazarendelését. Noha ez a jelenlegi politikai helyzetben aligha képzelhető el, a kormánynak egyre nagyobb gondot okoz a haderő létszámának vészes megfogyatkozása.

Az Afganisztánba küldött katonák zsoldjuk mellett napi 92 euró adómentes veszélyességi pótlékban is részesülnek - de az anyagi csábítás már nem jelent elegendő vonzerőt.

Emellett problémát okoz a harci gépek működtetése is, mert a légierőből is egyre többen válnak ki, és helyezkednek el pilótaként a polgári légiforgalomban.