Infostart.hu
eur:
388.72
usd:
335.24
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
Interest rate financial and mortgage rates concept. Hand putting wood cube block increasing on top with icon percentage symbol upward direction
Nyitókép: marchmeena29/Getty Images

1,8 és 4 százalék között szóródnak a magyar gazdasági növekedési elérejelzések

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint hat intézmény is növekedést várt Magyarországon a 2024-es és a 2025-ös évre. Stagnálás és visszaesés nem szerepel a számításokban. Az InfoRádió Pásztor Szabolcsot kérdezte.

A kormányzat, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Európai Bizottság prognózisai is azonos irányba mutattak 2024-re.

Pásztor Szabolcs, az Oeconomus kutatási igazgatója az InfoRádióban elmondta, 2024-re a teljes növekedési ütem még nem áll rendelkezésre, csak negyedéves mutatók vannak.

"A magyar kormányzat 4 százalékkal megpróbált pozitív jövőképet vetíteni a magyar gazdaság elé, de külső és belső körülmények miatt a tényleges növekedési ütem elmaradt a 4 százaléktól, de egyébként elmaradt az IMF által előre jelzett 3,1 százaléktól is " – mondta a szakértő.

2025-ben a magyar kormány 3,4 százalékos GDP-növekedéssel számol. A legpesszimistább forgatókönyv az Európai Bizottságé, amely 1,8 százalékos GDP-növekedést vár. "Sok minden függ majd a külső környezettől, a háború lezárásától vagy éppen annak elhúzódásától, a világpiaci folyamatoktól. De önmagában véve azt látjuk, hogy két év gyengélkedése után most ténylegesen nagyobb százalékkal indulhat meg a gazdasági növekedés 2025-ben" – mondta Pásztor Szabolcs.

Ha érdemben növekednek a reálbérek, megugrik a fogyasztás, és ha a beinduló gyárak 0,6 százalékkal felhúzzák a GDP-t, akkor teljesíthető lesz a 3 százalék körüli vagy azt is meghaladó gazdasági növekedés – tette hozzá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

Veszélyes precedenst teremtett Amerika az Irán elleni háborúval – Így sétált bele a csapdába a teheráni vezetés

A Közel-Kelet történetében kevés olyan művelet volt, amely egyszerre hordozta volna a katonai precizitás, a stratégiai megtévesztés és a geopolitikai kockázat ennyire koncentrált formáját, mint a jelenleg is folyó, Irán elleni amerikai–izraeli háború, amelynek során az iráni vezetés és katonai képességek jelentős része egyetlen, célzott csapássorozat következtében megsemmisült – nem önmagában meglepő, hanem kivitelezésének módjában és következményeiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×