Címke: gdp (502 cikk)

A NATO-ban már idén három százalékra emelhetik a tagállamok GDP-arányos védelmi költésének minimumát, az Európai Unió pedig 800 milliárd euróból fegyverkezne. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: számos kutatás bizonyítja, hogy a védelmi kiadások növelése pozitív hatással lehet a nemzetgazdaságra, az infrastruktúra fejlesztésével pedig az emberek is jól járnak.

Mivel az amerikai elnök azt várja a NATO tagországaitól, hogy emeljék a GDP-jük 5 százalékára a védelmi kiadásaikat, hazánknak ez csak idén 2,6 ezer milliárd forintba kerülne.

Magyarország bruttó hazai termékének (GDP) volumene 2024 IV. negyedévében a nyers adatok alapján 0,4, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,1 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit. A 2024-es éves GDP-volumen a kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal nőtt.

Februárban stagnált az euróövezet gazdasági teljesítménye a londoni S&P Global Market Intelligence gazdaságkutató intézet és a Hamburg Commercial Bank AG közös, nem végleges beszerzésimenedzser-indexe (BMI) szerint.

A gazdaság növekedésének motorja a fogyasztás lehet, melynek bővülését az emelkedő reálbérek tehetik lehetővé – mondta az InfoRádióban az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója. Kozák Ákos arról is beszélt, hogy idén remélhetőleg már a tartós cikkek vásárlásánál is nagyobb keresleti igény jelentkezhet, illetve van esély arra is, hogy elkezdenek növekedni a beruházások.

A 14. PwC Magyarországi Vezérigazgató Felmérésben megkérdezettek 1,8 százalékos GDP-növekedést és 415 forintos euróárfolyamot jósolnak 2025-re 4,8 százalékos infláció mellett. A mesterséges intelligenciával kapcsolatos eddigi üzleti eredmények elmaradnak ugyan a tavaly mért várakozásoktól, de a vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a genAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38 százaléka érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

Donald Trump üzletemberi múltja rendre visszaköszön elnöki rendeleteiben: kemény tárgyalási pozíciókkal nyit, hogy engedményeket csikarjon ki partnereitől. Elemzők szerint a háttérben egy másik ok húzódik meg: siralmas az amerikai államháztartás helyzete.

Míg az elemzők 2 százalék körüli, a kormány 3,4 százalékos GDP-növekedést vár idén, ugyanakkor a nemzetgazdasági tárcánál már készülnek alternatív forgatókönyvekkel – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság Előrejelző Fórumán. A felszólalók hangsúlyozták: a gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban rendkívül sok a bizonytalanság.

Interjút adott Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak, amelyben számos témát említett. Súlyos tehernek tartja Magyarországon a cinizmust, amelyet viszont át kell lépni vagy meg kell kerülni, még ha van is valóságalapja, táptalaja, fogékonyság rá. Szólt a nyugdíjak körül várható brüsszeli "csatáról", Berlint pedig szerinte épp Brüsszel teszi tönkre, ennek márpedig hatása van Magyarországra.

Megsérült a Vác-Romhány nagynyomású gázvezeték, a javítás ideje alatt 57 településen nem lesz gázszolgáltatás. Ukrán támadás érte a Barátság kőolajvezetéket.

Németország bruttó hazai terméke (GDP) 0,2 százalékkal csökkent a tavalyi negyedik negyedévben szezonális és naptári kiigazítással a harmadik negyedévhez képest a német statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön közzétett előzetes adatai szerint.

A piaci várakozásoknál kedvezőbben alakult 2024 negyedik negyedévében a magyar gazdaság teljesítménye, így tavaly a hazai gazdaság kikerült a recesszióból – mondta az InfoRádióban a Központi Statisztikai Hivatal adatait értékelve a Gránit Alapkezelő vezető elemzője. Regős Gábor arról is beszélt, hogy tavaly a termelési oldalon a szolgáltatások jól teljesítettek, a mezőgazdaság és az építőipar kevésbé, illetve nem alakult túl kedvezően az export sem.

A gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzése szerint hat intézmény is növekedést várt Magyarországon a 2024-es és a 2025-ös évre. Stagnálás és visszaesés nem szerepel a számításokban. Az InfoRádió Pásztor Szabolcsot kérdezte.

A Portfolio által megkérdezett szakértők előrejelzései szerint negyedéves alapon 0,2 százalékkal nőtt, éves alapon stagnálhatott a magyar gazdaság teljesítménye. Madár István, a portál vezető makrogazdasági elemzője az InfoRádióban elmondta: idén érdemi élénkülés várható, de így is csak 2,3 százalékos éves átlagos növekedés prognosztizálható 2025-re.

Kínában az utolsó negyedév erős teljesítményének köszönhetően elérték az 5 százalékos növekedési célt. Az adat azért alakulhatott kedvezően, mert az utolsó negyedévben meglódult az export, a kormány pedig számos olyan intézkedést vezetett be, amellyel megpörgette a lakossági fogyasztást – mondta az InfoRádióban Bánhidi Ferenc, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara Modern Kelet-Ázsia Kutatócsoportjának munkatársa.

Két év recesszió után eredetileg 1,1 százalékos pluszra számítottak Berlinben, ehelyett jó, ha összejön 0,3 – a németek saját várakozásai szerint.

A kormány a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint 2024-ben jelentős mértékben javította az egyensúlyi mutatókat, így a 2023-as 6,7 százalékról 4,8 százalékra csökkent a GDP-arányos hiány tavaly. Az áfabevételek azonban elmaradtak a tervezettől – mondta az InfoRádióban az MBH Bank vezető elemzője.

Átmenetileg mérsékelt erősödés jöhet a forint árfolyamában, az olaj árában pedig felpattanás jöhet a 70 dolláros mélypont után – mondta az InfoRádióban az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi innovációs vezetője. Buró Szilárd arra is kitért, miért és mekkora lehet a GDP-bővülés.

2024-ben a vártnál rosszabbul alakultak a hazai gazdasági adatok, aminek számos oka van, egyebek mellett a 2023-as inflációs sokk átgyűrűző hatása, illetve az állami, valamint a magánberuházások jelentős visszaesése – mondta az InfoRádióban a Kopint-Tárki vezérigazgatója. A konjunktúrakutató a 2024-es évre 0,5 és 0,7 százalék közötti GDP-bővülést vár, idén pedig 2,4 százalékos növekedésre számít.