Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
hungarian, HUF, 20,000, banknotes,
Nyitókép: ZenitX/Getty Images

Kamatcsökkentés, infláció, növekedés – ez volt a magyar gazdaság 2024-ben

A magyar gazdaság 2024-es évének főbb adatait és folyamatait foglalta össze az InfoRádió.

2024-ben úgy lépett át Magyarország, hogy magával hozta 2023 összes árnyoldalát. 2023-ban ugyanis recesszióba fordult a magyar gazdaság. A GDP 0,8 százalékkal zsugorodott, miközben a fogyasztói árak átlagosan 17,6 százalékkal emelkedtek. A gazdasági csúcsvezetők azonban év elején még úgy látták, hogy 2024-ben jelentősebb mértékben növekedhet a hazai gazdaság. "2023 az infláció megtörésének az éve volt. Az idei már a tavaly év végén megindult gazdasági növekedés erősítésének az éve" – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter még január elején.

Az év első kamatdöntő ülésén 75 bázisponttal 10 százalékra csökkentette az irányadó kamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A jegybank 2024 második kamatdöntő ülésén már 100 bázispontos kamatvágást hajtott végre, így februárra 9 százalék volt a jegybanki alapkamat.

Matolcsy György szerint 180 fokos fordulatra lenne szükség a magyar gazdaságpolitikában, mert a jelenlegi út nem vezet sikerhez. A Magyar Nemzeti Bank elnöke ezt még 2024 februárjában mondta.

Március elején tartotta meg szokásos gazdasági évnyitóját a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. A konferencián Parragh László, az MKIK elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök, Varga Mihály pénzügyminiszter és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is arról beszélt, hogy a stabil gazdaságpolitika feltételei adva vannak, és 2024-ben nagyobb lendületet vehet a gazdaság.

Nagy Márton azt mondta a 2024-es év legfontosabb gazdasági kihívásai a fogyasztás helyreállása, a belgazdaság újraindítása, a magas exportaktivitás fenntartása, a munkaerőpiaci aktivitás növelése és a hitelpiac helyreállítása. Tavasszal ugyanakkor az elemzők többsége arról beszélt, ha 2024 első hónapjaiban nem indul be a növekedés, akkor a kormány várakozásaival szembe, csak 2 százalék lehet a bővülés.

Az ipari termelés azonban sem az év első negyedévében, sem az év további részében nem talált magára. A GDP-ben kisebb súlyt képviselő építőipar teljesítménye hullámzóan szintén gyenge maradt. A turizmus valamivel kedvezőbb képet mutatott, de a kiskereskedelem sem talált magára hosszú hónapokon keresztül.

Az év első félévében folytatódott a jegybanki alapkamat csökkenése. Nyár elején azonban az MNB már lassított – de erre az elemzők is számítottak – és a a várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 7 százalékra mérsékelte irányadó rátát. Ezzel az alapkamat elérte a júniusra kommunikált 6,75-7 százalékos sáv felső szélét. A Monetáris Tanács megítélése szerint a külső környezetben erősek a kockázatok, amelyek szűkítik a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét. Júniustól egy új szakasz nyílik a monetáris politikában. Ebben az időszakban a jegybank számára érdemben szűkebb mozgástér áll rendelkezésre az alapkamat csökkentésére.

Júliusban már látszott, hogy májusban sem talál magára az ipari termelés Magyarországon, a hektikus időjárás miatt pedig a korábban vártnál gyengébb minőségű lett 2024-ben a búzatermés. Nyár végéig még két újabb, 25 bázispontos kamatcsökkentést hajtott végre a jegybank. Az alapkamat azóta is 6,5 százalék.

Augusztusra már az is kiderült, hogy az elemzői várakozásoknál gyengébb lesz 2024-ben a magyar gazdaság teljesítménye, ezt alátámasztotta a 2024-es második negyedéves GDP-adat. A pénzügyminiszter azt mondta, a GDP bővülése 1,8 és 2,2 százalék között alakulhat 2024-ben.

Szeptemberben a közgazdász vándorgyűlésen ismét komoly kritikával illette a jegybank elnöke a kormány gazdaságpolitikáját. Matolcsy György úgy fogalmazott, úttévesztésben van Magyarország, teljes gazdaságpolitikai fordulatra van szükség. Közölte, a kormány – álláspontja szerint – 2021-ben középosztály-ellenes gazdaságpolitikai fordulatot hajtott végre.

Bár az inflációs számokban kedvező időszakot hoztak az őszi hónapok, a növekedés továbbra sem indult meg. A harmadik negyedéves GDP –0,8 százalék lett. Az ipari termelés is mérséklődött, az export szintén gyengén teljesített, különösen a járműszektor és akkumulátorkivitel. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor már bővülésnek indult az őszi hónapoktól. A növekedést visszafogta az állami beruházások elmaradása, és az, hogy csak csordogált az uniós forrás 2024-ben Magyarországra.

A nemzetgazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának éves meghallgatásán arról beszélt, hogy sikeres válságkezelésen van túl a kabinet. Az elmúlt öt évben három válságot kezelt hatékonyan a kormány, 2025 a gazdasági helyreállás éve lesz, amelyet a kabinet a gazdasági semlegesség talaján alapoz meg. A megváltozott helyzetre reagál a kormány 21 pontos új gazdasági akcióterve – összegezett a meghallgatáson Nagy Márton.

A kormány december elején 200 milliárdos keretösszeggel lakhatási tőkeprogramot hirdetett meg, emellett egy 21 pontos gazdasági akciótervet is megfogalmaztak a 2025-ös növekedés felpörgetésére. December közepén a parlament gazdasági bizottsága meghallgatta Varga Mihály leendő jegybankelnököt. Az MNB-elnökjelölt bemutatta csapatát is, Banai Péter Benő jelenlegi államháztartásért felelős államtitkárt, Kurali Zoltánt, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatóját és Sipos Tompa Leventét, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatóját, azt azonban nem fejtette ki, hogy pontosan kinek milyen pozíciót szán majd a Magyar Nemzeti Bankban.

December 17-én a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa megtartotta az év utolsó kamatdöntő ülését és a várakozásoknak megfelelően nem változtatott az alapkamaton, így 6,5 százalékos irányadó rátával zárta a 2024-es évet a Magyar Nemzeti Bank.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×