Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés aktuális helyzetéről tart sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban 2024. január 4-én. A miniszter elmondta, hogy az idei év a gazdasági növekedés erősítésének az éve, a költségvetés helyzete továbbra is stabil.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Óriásbank vezetőjével tárgyalt Varga Mihály

Az elmúlt évtized munkáját folytatva tovább erősítjük Magyarország pénzügyi központi szerepét a kelet-közép-európai térségben - jelentette ki Varga Mihály, miután hivatalában fogadta Lin Jingzhent, a Bank of China alelnökét.

A minisztérium keddi közleménye szerint a pénzügyminiszter kiemelte: a keleti nyitás politikájának köszönhető, hogy hazánk ma már hídfőállás Európa és Ázsia gazdasági együttműködésében, Magyarország a kínai befektetők első számú célpontja Kelet-Közép-Európában. Egyre több kínai vállalat dönt úgy, hogy Magyarországon fektet be és itt hozza létre regionális központját, 2023-ban ismét Kínából érkezett a legtöbb külföldi befektetés hazánkba. Ezek közül is kiemelkedik a CATL 3000 milliárd forintos, a Huayou Cobalt 520 milliárd forintos, az EVE Power 400 milliárd forintos és a BYD több milliárd eurós szegedi beruházása - sorolta a tárcavezető.

Mára Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, a kétoldalú kereskedelmi áruforgalmának értéke meghaladta 12 milliárd dollárt, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak. Az elmúlt években több kínai bank is Magyarországot választotta működése helyszínéül, ez is mutatja, hogy a kínai pénzintézetek bíznak a magyar gazdaságban - mondta el Varga Mihály.

A pénzügyminiszter kiemelte, hogy 2021-ben a világon elsőként sikeres Zöld Panda kötvénykibocsátást hajtott végre Magyarország a kínai piacon, és 1 milliárd renminbi, azaz mintegy 50 milliárd forint értékű zöld államkötvényt bocsátott ki, amelyben a Bank of China főszervezőként működött közre - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×