Infostart.hu
eur:
363.3
usd:
323.53
bux:
145471.12
2026. október 16. péntek Gál
hőség kánikula strand nyaralás medence fürdő napozás fürdőruha pihenés relaxáció lazítás
Nyitókép: Peter Cade/Getty Images

Így (nem) nyaralt a magyar: döbbenetes adatok Európából

Nem nyaral a magyarok 43 százaléka, miközben a Spanyolországban élők 33 százaléka, a franciák és a németek csaknem negyede nem engedheti meg magának az egyhetes vakációt – állapította meg az uniós utazási trendeket vizsgálva az Eurostat. Néhány tagállam Magyarország mögé került a most publikált listán.

Az Eurostat becslései szerint 2023-ban a 16 év felettiek körülbelül 29 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes utazást – írja az Euronews Business cikke alapján a vg.hu.

Az uniós polgárok 38 százaléka egyáltalán nem ment el az év során nyaralni. Arra nem tér ki a statisztika, hogy ennek minden esetben financiális okai voltak-e.

Az egy évvel korábbi adat szerint 2022-ben az EU 15 éves és annál idősebb lakosságának 62 százaléka legalább egyszer elutazott otthonából szabadidős céllal egynél több napig tartó nyaralásra.

A felmérésből kiderül, hogy a hollandok 84 százaléka, a luxemburgiak 83 százaléka és a finnek 81 százaléka nyaralt legalább egyszer 2022-ben.

2023-ban a román polgárok 60 százaléka nem ment nyaralni, míg a bolgárok 44 százaléka nem utazott.

A magyarok 43 százaléka nem volt legalább egyhetes nyaraláson.

A turisztikai nagyhatalomnak számító Spanyolországban a lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának az egyhetes nyaralást.

Olaszországban ez az összesített érték 32 százalék, míg Franciaországban és Németországban 25, illetve 23 százalék.

Az EU-n kívüli, de európai országként Norvégia áll a spektrum másik végén, ott az emberek mindössze 7,9 százaléka van akadályozva gazdaságilag az utazásban.

Címlapról ajánljuk
Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Csizmazia Gábor: már Joe Biden sem engedte az orosz olajfinomítók elleni ukrán támadásokat

Az amerikai energiapiac alakulását közvetlen és közvetett tényezők is befolyásolják, Donald Trump pedig elsősorban az utóbbiakra próbálhat hatni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa. Csizmazia Gábor arról is beszélt, hogy az utóbbi időszakban ukrán források a Starlink-rendszer hozzáférésének korlátozására panaszkodtak bizonyos katonai alkalmazások esetében.

„Kemény és érzelmes vita” Brüsszelben – Magyar Péter már állást foglalt

Egyértelműnek nevezte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben pénteken, hogy mára a szigorú, határozott és hatékony határvédelem és az illegális migránsok azonnali visszaküldése a követendő példa az európai országok többségében.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: komoly konfliktusokban főszereplő Magyar Péter az EU-csúcson

Tisza-kormány: komoly konfliktusokban főszereplő Magyar Péter az EU-csúcson

Éles vita bontakozott ki az uniós csúcson, ahol Magyarország is a hat blokkoló tagállam közé került a kohéziós források jövőjét illetően. Magyar Péter szerint az uniós költségvetési javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el. A miniszterelnök péntek este azt is közölte: a legszigorúbb migrációs helyzetkezelése mellett állt ki Brüsszelben. Közben a kormányfő találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is. Itthon a betegellátás elérte a határait, ezért a kormány rendszerszintű változásra készül, a szakminisztérium pedig szigorúbb ellenőrzést vezet be a kiszervezett állami feladatoknál. A Seszták-ügy már a NAV-ot is elérte, ahol menesztettek egy elnökhelyettest, az aranykonvoj ügyében pedig a strasbourgi emberi jogi bíróság indít vizsgálatot. A vagyonadó körül sem csitul a vita, hiszen a kamara többek között a szociális kata bevezetését javasolja, tizennégy szakmai szervezet pedig érdemi változtatásokat sürget.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×