Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
hőség kánikula strand nyaralás medence fürdő napozás fürdőruha pihenés relaxáció lazítás
Nyitókép: Peter Cade/Getty Images

Így (nem) nyaralt a magyar: döbbenetes adatok Európából

Nem nyaral a magyarok 43 százaléka, miközben a Spanyolországban élők 33 százaléka, a franciák és a németek csaknem negyede nem engedheti meg magának az egyhetes vakációt – állapította meg az uniós utazási trendeket vizsgálva az Eurostat. Néhány tagállam Magyarország mögé került a most publikált listán.

Az Eurostat becslései szerint 2023-ban a 16 év felettiek körülbelül 29 százaléka nem engedhetett meg magának egy egyhetes utazást – írja az Euronews Business cikke alapján a vg.hu.

Az uniós polgárok 38 százaléka egyáltalán nem ment el az év során nyaralni. Arra nem tér ki a statisztika, hogy ennek minden esetben financiális okai voltak-e.

Az egy évvel korábbi adat szerint 2022-ben az EU 15 éves és annál idősebb lakosságának 62 százaléka legalább egyszer elutazott otthonából szabadidős céllal egynél több napig tartó nyaralásra.

A felmérésből kiderül, hogy a hollandok 84 százaléka, a luxemburgiak 83 százaléka és a finnek 81 százaléka nyaralt legalább egyszer 2022-ben.

2023-ban a román polgárok 60 százaléka nem ment nyaralni, míg a bolgárok 44 százaléka nem utazott.

A magyarok 43 százaléka nem volt legalább egyhetes nyaraláson.

A turisztikai nagyhatalomnak számító Spanyolországban a lakosság 33 százaléka nem engedheti meg magának az egyhetes nyaralást.

Olaszországban ez az összesített érték 32 százalék, míg Franciaországban és Németországban 25, illetve 23 százalék.

Az EU-n kívüli, de európai országként Norvégia áll a spektrum másik végén, ott az emberek mindössze 7,9 százaléka van akadályozva gazdaságilag az utazásban.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×