Infostart.hu
eur:
385.23
usd:
331.59
bux:
122101.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Nyitókép: Pixabay

Nem lesz környezetbarát a hajózás, amíg nem gyártanak új üzemanyagot

A hajózási ipar három százalékban felelős a világ károsanyag-kibocsátásáért. A globális hajózás akár környezetkímélő is lehetne, de a gazdasági és technológiai problémák keresztbe húzzák a tervet.

A világ legnagyobb konténerszállító hajós cége, a Maersk a jövőben arra törekszik, hogy csökkentse a hajózás által okozott környezeti károkat – írja a CNBC. A vállalat célja, hogy 2040-re zéró nettó üvegházhatású gázkibocsátást érjen el, ezért a következő évben több szén-dioxid-kibocsátástól mentes hajó indítását tervezi. A Maersk arra számít, hogy legkésőbb 2026-ra 13 környezetkímélő metanollal működő hajót bocsát tengerre.

Az új üzemanyagú hajók beszerzése azonban korántsem elég ahhoz, hogy a hajózás környezetbarátabbá váljon. "Amikor megrendeltük a hajókat, nem volt semmilyen beszállító. A hajók az üzemanyagok előtt érkeznek meg, ami nem ideális” – mondta Morten Bo Christiansen, a Maersk dekarbonizációs vezetője. A kímélő üzemanyaggal működő hajók megrendelése önmagában jelzésértékű lépés volt a cég részéről, hogy meginduljon az üzemanyag-gyártás a piacon. A gyártáshoz viszont szükség lesz kellő mennyiségű metanolra, mert amíg a cégek fosszilis tüzelőanyagot használnak, csak messzebb kerülnek a dekarbonizációs céloktól.

Faig Abbasov, a Transport & Environment nevű civil szervezet szállítási igazgatója szerint

"a 2050-es dekarbonizációs dátum nagyszerű, de túlságosan is homályos ambíció a gyakorlatban.

A globálisan vagy európai szinten kitűzött célok nem kényszeríthetők ki az egyes vállalatokra."

Abbasov azt állítja, hogy a környezetbarát üzemanyag keresletét kötelező szabályozással kellene garantálni. A kereslet szabályozására már létezik egy törvény, melyet az Európai Unió hozott meg, és várhatóan 2025-re lép érvénybe. Bryan Comer, az International Council on Clean Transportation tagja úgy véli, hogy a rendelet garantált keresletet biztosít az új üzemanyagokra, és könnyebbé teszi a hajóiparhoz szükséges infrastruktúrát. Comer reméli, hogy a szabályozás arra készteti majd például az Egyesült Államokat, Ázsiát, vagy az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetét, hogy kövesse a példát.

Alternatív üzemanyagok

„A másik alternatíva az ammónia. A jövő nagy üzemanyagaként emlegetik, és lehet, hogy az lesz” – mondta Christiansen. A Maersk igazgatója szerint az ammónia kezelése viszont rendkívül bonyolult, drága, ráadásul mérgező hatású az emberre és a tengeri környezetre is.

Comer állítása szerint a környezetbarát hidrogén fő problémája, hogy a lehűtése és a cseppfolyós állapotban való tárolása nehezen oldható meg a hajó fedélzetén. „Ez helyet foglal, és az üzemanyag alacsony energiasűrűségű, így gyakrabban kell tankolni a hajót, és gondoskodni kell arról is, hogy ezeken a területeken legyen környezetkímélő hidrogénkészlet” – tette hozzá.

Ez a probléma lényege. Nem csak a hajók megépítéséről és az üzemanyag beszerzéséről van szó. A tankolás és karbantartás szárazföldi infrastruktúrája is jelentős befektetést igényel, ha az ipar teljesíteni akarja dekarbonizációs ambícióit. Christiansen szerint éppen ezért lesz szükség a jövőben arra, hogy többféle technológiát használjanak a probléma megoldásához.

Címlapról ajánljuk
Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Bendarzsevszkij Anton: Kína nyomás alá tudta helyezni Oroszországot

Külső tényezők növelik Ukrajna és Oroszország kompromisszumkötésre való hajlandóságát – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója, a posztszovjet térség szakértője. Beszélt annak jelentőségéről is, hogy Kína leállította az orosz áram vásárlását.

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×