Infostart.hu
eur:
356.01
usd:
306.25
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay

Nem lesz környezetbarát a hajózás, amíg nem gyártanak új üzemanyagot

A hajózási ipar három százalékban felelős a világ károsanyag-kibocsátásáért. A globális hajózás akár környezetkímélő is lehetne, de a gazdasági és technológiai problémák keresztbe húzzák a tervet.

A világ legnagyobb konténerszállító hajós cége, a Maersk a jövőben arra törekszik, hogy csökkentse a hajózás által okozott környezeti károkat – írja a CNBC. A vállalat célja, hogy 2040-re zéró nettó üvegházhatású gázkibocsátást érjen el, ezért a következő évben több szén-dioxid-kibocsátástól mentes hajó indítását tervezi. A Maersk arra számít, hogy legkésőbb 2026-ra 13 környezetkímélő metanollal működő hajót bocsát tengerre.

Az új üzemanyagú hajók beszerzése azonban korántsem elég ahhoz, hogy a hajózás környezetbarátabbá váljon. "Amikor megrendeltük a hajókat, nem volt semmilyen beszállító. A hajók az üzemanyagok előtt érkeznek meg, ami nem ideális” – mondta Morten Bo Christiansen, a Maersk dekarbonizációs vezetője. A kímélő üzemanyaggal működő hajók megrendelése önmagában jelzésértékű lépés volt a cég részéről, hogy meginduljon az üzemanyag-gyártás a piacon. A gyártáshoz viszont szükség lesz kellő mennyiségű metanolra, mert amíg a cégek fosszilis tüzelőanyagot használnak, csak messzebb kerülnek a dekarbonizációs céloktól.

Faig Abbasov, a Transport & Environment nevű civil szervezet szállítási igazgatója szerint

"a 2050-es dekarbonizációs dátum nagyszerű, de túlságosan is homályos ambíció a gyakorlatban.

A globálisan vagy európai szinten kitűzött célok nem kényszeríthetők ki az egyes vállalatokra."

Abbasov azt állítja, hogy a környezetbarát üzemanyag keresletét kötelező szabályozással kellene garantálni. A kereslet szabályozására már létezik egy törvény, melyet az Európai Unió hozott meg, és várhatóan 2025-re lép érvénybe. Bryan Comer, az International Council on Clean Transportation tagja úgy véli, hogy a rendelet garantált keresletet biztosít az új üzemanyagokra, és könnyebbé teszi a hajóiparhoz szükséges infrastruktúrát. Comer reméli, hogy a szabályozás arra készteti majd például az Egyesült Államokat, Ázsiát, vagy az ENSZ Nemzetközi Tengerészeti Szervezetét, hogy kövesse a példát.

Alternatív üzemanyagok

„A másik alternatíva az ammónia. A jövő nagy üzemanyagaként emlegetik, és lehet, hogy az lesz” – mondta Christiansen. A Maersk igazgatója szerint az ammónia kezelése viszont rendkívül bonyolult, drága, ráadásul mérgező hatású az emberre és a tengeri környezetre is.

Comer állítása szerint a környezetbarát hidrogén fő problémája, hogy a lehűtése és a cseppfolyós állapotban való tárolása nehezen oldható meg a hajó fedélzetén. „Ez helyet foglal, és az üzemanyag alacsony energiasűrűségű, így gyakrabban kell tankolni a hajót, és gondoskodni kell arról is, hogy ezeken a területeken legyen környezetkímélő hidrogénkészlet” – tette hozzá.

Ez a probléma lényege. Nem csak a hajók megépítéséről és az üzemanyag beszerzéséről van szó. A tankolás és karbantartás szárazföldi infrastruktúrája is jelentős befektetést igényel, ha az ipar teljesíteni akarja dekarbonizációs ambícióit. Christiansen szerint éppen ezért lesz szükség a jövőben arra, hogy többféle technológiát használjanak a probléma megoldásához.

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×