Infostart.hu
eur:
364.57
usd:
311.95
bux:
0
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
Nyitókép: Pixabay

Harminc óránként új dollármilliárdos születik

A koronavírus-járvány kezdete óta 2668 új dollármilliárdosa lett a világnak az Oxfam elemzése szerint, mely a Forbes adataira alapozva vizsgálja az elmúlt két év egyenlőtlenségeit.

42 százalékkal nőtt a világ dollármilliárdosainak vagyona a koronavírus-járvány kitörése óta - derül ki a davosi Világgazdasági Fórum kezdetére időzített elemzésből: ez 3,8 billió dollárt, azaz több mint 1373 billió forintot jelent. Ennek nagy része a tőzsdepiaci nyereségekből származó vagyonnövekedés, melyet segített az is, hogy a kormányok tőkeinjekciókkal igyekeztek enyhíteni a járvány gazdasági hatásait.

A vagyonnövekmény java a pandémia első évében jelent meg a milliárdosok számláin, ezt követően megállt gazdagodásuk, vagyonuk pedig nagyjából stagnál azóta Max Lawson, az Oxfam egyenlőtlenségi politikáért felelős vezetője szerint.

Sokan mélyszegénységbe csúsztak eközben

Mindezzel párhuzamosan, szintén a koronavírus miatt

263 millió ember csúszott extrém szegénységbe

a növekvő egyenlőtlenségek és élelmiszerárak következményeként - írja a CNN.

"Soha nem láttam még ilyen drámai növekedést a szegénységben és a gazdagságban ugyanabban a történelmi pillanatban" - mondta Lawson.

Egyes szektorokban gombamód szaporodnak a gazdagok

Az Oxfam szerint világszerte sokakat érintenek jelenleg az emelkedő élelmiszer- és energiaárak, miközben az érintett üzletágak és vezetőik profitálnak a krízisből. Az élelmiszer- és agrárgazdasági szektor milliárdosainak teljes vagyona - az inflációval kiigazítva - 382 milliárd dollárral, 45 százalékkal nőtt az elmúlt két évben. 2020 óta mintegy 62 élelmiszeripari milliárdos termett. Az energiaszektorban dolgozó társaik nettó vagyona 2020 óta 53 milliárd dollárral, azaz 24 százalékkal ugrott meg, szintén kiigazítva.

Negyven új milliárdos született a koronavírus idejében a gyógyszeriparban, és a techszektor is számos igazán gazdag emberrel gazdagodott.

A világ tíz legtehetősebb embere közül hét ebben a szektorban tevékeny, köztük Elon Musk, Bill Gates és Jeff Bezos is. Ők az elmúlt két évben 436-934 milliárd dollárra növelték vagyonukat az inflációval kiigazítva.

Vagyonadó, különadó mint megoldás?

Az Oxfam azt javasolja a kormányoknak, hogy adóztassák meg a gazdagokat és a vállalatokat:

a vállalati többletnyereségre ideiglenes, 90 százalékos adót

vetnének ki, a milliárdosok vagyonára kivetett egyszeri adót szorgalmaznak, illetve állandó vagyonadót vetne ki a szupergazdagokra. Az 5 millió dollárnál nagyobb vagyonra 2 százalékos adót javasol, amely 1 milliárd dollár feletti nettó vagyon esetén 5 százalékra emelkedne. Ez világszerte 2,5 billió dollár bevételt hozhatna. Eddig ezeket a javaslatokat sehol nem fogadták meg.

Címlapról ajánljuk

Balásy Gyula átadja százmilliárdos értékű kommunikációs cégeit az államnak

Balásy Gyula egy interjúban bejelentette, hogy a Polgári törvénykönyv szabályai alapján egy közjegyző előtt aláírt okiratban közérdekű kötelezettségvállalás tett, amelyben felajánlja a cégeinek tulajdonjogát és a magántőkealapokban lévő vagyonát az állam számára. Egyes cégeinek a számláit múlt hét hétfőn befagyasztották. Állítása szerint nagyságrendileg több tízmilliárd forintról van szó.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Elképesztő adat látott napvilágot: egy amerikai óriáscég a háttérből befolyásolhatja Európa jövőjét

Elképesztő adat látott napvilágot: egy amerikai óriáscég a háttérből befolyásolhatja Európa jövőjét

Az Európai Bizottság külső tanácsadókra fordított kiadásai 2014 és 2024 között 173%-kal, 1,45 milliárd euróra nőttek, az energia- és klímapolitikai területen pedig 433%-os volt az emelkedés. A Financial Times által idézett elemzés szerint a növekedés fő oka a 2019-es zöld megállapodás utáni szabályozási munkák felfutása. A tanácsadói függőség komoly összeférhetetlenségi aggályokat vet fel, mivel több cég egyszerre dolgozik a Bizottságnak és iparági szereplőknek is. A lap kiemelt példaként hozza az amerikai Guidehouse-t, amely számos hidrogénpolitikai szerződést kapott az uniós testülettől, miközben gáz- és hidrogénipari lobbiszervezetekkel is együttműködött.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×