Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése szerint ugyan 2011 óta csökkent a rák miatti halálozási arányszám, 2021-ben lakosságarányosan Magyarországon haltak meg a legtöbben rákban a 29 vizsgált ország közül, csaknem harmadával meghaladva az uniós átlagot – írja az Index.
A többi uniós tagállamhoz hasonlóan a magyar férfiak halálozási aránya lényegesen meghaladta a nőkét, majdnem kétszer nagyobb. 2011 és 2021 között az arány mind a férfiaknál, mind a nőknél jelentősen (17, illetve kilenc százalékkal) csökkent. Ez mindkét esetben meghaladta a gazdaságilag hasonló helyzetű országokra jellemző átlagos csökkenést (12 százalék a férfiaknál és hét a nőknél). A jelentésben megjegyzik:
Magyarországon rendkívül magas a rák kockázati tényezőinek előfordulása nemcsak a felnőttek, hanem a serdülők körében is.
A dohányzás, az alkoholfogyasztás és az elhízás gyakorisága meghaladja az uniós átlagot, az elhízottak aránya pedig 58 százalékra nőtt, miközben az EU-ban ezeknél a tényezőknél inkább csökkenés figyelhető meg. A káros szenvedélyek mellett fontos szerepet játszik az is, hogy a gyümölcs- és zöldségfogyasztást tekintve a legrosszabb helyen állunk az unióban.

Ráktípus szerint a fő halálok továbbra is a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák. A jelentés készítői hozzátették: bár a 2011–2021 közötti időszakban Magyarországon ezen ráktípusok mindegyike esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig EU-szerte itt volt a legmagasabb az ezen rákos megbetegedésekből eredő regisztrált halálozási arány. Úgy vélik, a magas szám magyarázható azzal, hogy más európai országokhoz képest Magyarországon magas a boncolások aránya.
A rákügyi országprofilból kiderült, hogy a 2014 és 2022 közötti időszakban a 15 éves magyar serdülők túlsúlyának aránya 19 százalékról 25 százalékra nőtt, ezzel meghaladva az uniós átlagot. Mint írják, a dohányzás visszaszorítására is szigorú szabályozás lépett életbe, ami rövid távon ugyan hatásos volt, de hosszú távon minimális változást eredményezett. A szűrőprogramokban (például az emlő- és méhnyakrákszűrésben) csökkent a részvétel, ahogy vastagbélrákszűrésre is nagyon kevesen mennek el Magyarországon.

A jelentésben kitérnek arra is, hogy az ötéves túlélési arány elmúlt évtizedben bekövetkezett javulása azt jelzi, javult a rákellátás minősége Magyarországon. A diagnosztikai és kezelési eszközök (CT, MR) száma nőtt, de az uniós átlaghoz képest még mindig alacsony.
Az emberi erőforrások hiánya, főleg az orvosok és a nővérek alacsony száma tartós kihívást jelent a rák elleni küzdelemben.
A Nemzeti Rákregiszterből származó előzetes adatok azt mutatják, hogy Magyarországon 2022-ben mintegy 71 ezer új rákos megbetegedés fordult elő (nem számítva a nem melanocitás rosszindulatú bőrtumort). Ez meghaladta az előző két évben regisztrált számot (több mint 66 ezer 2020-ban és 2021-ben), de nem érte el a világjárvány előtti szintet (2019-ben még nagyjából 74 ezer volt). A dokumentum utal rá, hogy a látszólagos visszaesésben 2020-2021-ben a koronavírus-járvány miatt elmaradt szűrések is szerepet játszhatnak. Bizonyítékok utalnak arra, hogy a világjárvány miatt később – előrehaladottabb stádiumban – derült fény felderítetlen rákos megbetegedésekre.
A rák magyar munkaerőre gyakorolt hatása 2023 és 2050 között várhatóan a második legmagasabb lesz az EU-ban. A század közepére az ilyen megbetegedések a jelentés becslése szerint két évvel csökkentik a várható élettartamot Magyarországon. Az adatlapon szereplő számok közül kettő, a megelőzésre jutó egészségügyi kiadások és a HPV-oltások aránya jobb az uniós átlagnál.