Infostart.hu
eur:
364.33
usd:
311.55
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Nyitókép: Waymo

Kiderült, mennyire engednék be az életükbe a magyarok a mesterséges intelligenciát

Vennének-e a magyarok önvezető autót? Milyen feladatokat bíznának a számítógépekre, a mesterséges intelligenciára? Többek között ez is kiderült egy friss felmérésből.

A magyarok több mint fele számít arra, hogy az önvezető autók széles körben elérhetők lesznek; a megkérdezettek 72 százaléka szívesen vásárolna mesterséges intelligencia által vezetett járművet a jövőben - derül ki az IBM megbízásából végzett kutatásból.

A kutatás Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban és Oroszországban vizsgálta, mit gondolnak az emberek a mesterséges intelligenciáról. Kiderült, hogy a legtöbben pozitívan állnak az MI-t felvonultató újításokhoz, a legnyitottabbak a magyarok és az oroszok voltak. A felmérés szerint

az oroszok és a magyarok 63, a csehek 56, míg a lengyelek 53 százaléka megbízik az MI-ben.

A magyarok, a lengyelek és az oroszok szerint a mesterséges intelligencia elsősorban az elektronikában lesz hasznos, míg a csehek úgy vélik, hogy főként az egészségügyben.

A felmérés szerint

  • a magyar férfiak 79 százaléka vásárolna önvezető autót, de az arány a nőknél is megközelíti a kétharmadot.
  • Tízből nyolc magyar válaszadó szívesen bízná mesterséges intelligenciára a legjobb útvonal kiválasztását,
  • a megkérdezettek több mint fele pedig a közlekedési szabálysértések elbírálásába is bevonná a technológiát.

A kutatás során a magyarok közel fele mondta azt, hogy befeküdne olyan műtétre, amelyet robot vezet: a férfiaknál 54 százalék, a nőknél 36 százalék ez az arány. A hadviselésben viszont csak 6 százalék látná szívesen a technológiát.

Intelligens robotok az időseknek?

Háromból két magyar szerint az intelligens robotok jó társak lehetnek a magányos idős embereknek. A legkevésbé az 55-65 éves megkérdezettek lelkesednek ezért, de még ennek a korosztálynak is több mint a fele jó ötletnek tartaná mindezt.

A magyarok többsége szerint a mesterséges intelligencia hatékonyabbá teszi a munkát, megkímél a rutinfeladatoktól, növeli a szolgáltatások színvonalát, mérsékeli a közlekedési dugókat, valamint megkönnyíti az utazást és a házimunkát.

Súlyos fenyegetésnek a kutatásban résztvevők alig 23 százaléka nevezte egyértelműen az MI-t.

Az IBM megbízásából az NMS Market Research piackutató cég 2035 fős, 18 és 65 év közötti mintán végezte el a kutatást az említett négy országban idén szeptember 19. és október 1. között. A minta végzettség és lakóhely szerint reprezentatív a felnőtt lakosságra nézve.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×