A 90-es években a Mártix című ikonikus film sötét képet festett az emberiség jövőjéről. Az emberek tartályokban lebegő energiaforrások voltak a gépek számára, amelyek úgy tartották kordában őket, hogy egy művi valóságot – a Mátrixot – vetítettek az agyukba.

Elon Musk, a Tesla elektromos kocsik és a Space X űrutazási cég ünnepelt milliárdos vezetője is valami ilyesmitől tart.

Úgy érzi, hogy a rohamosan fejlesztett és fejlődő

mesterséges intelligencia (AI) egy idő után megelőzi az embert

és ezt követően másodosztályú állampolgárokká – vagy ahogy fogalmazott – házikedvencekké válhatunk. „Én nem akarok házimacska lenni” – mondta.

Ezért kezdett el támogatni egy olyan programot, amely azt kutatja, hogyan lehet az emberi agyhoz kapcsolni egy olyan számítógépes megoldást, amely biztosítaná, hogy az ember továbbra magasabban álljon, mint az egyre tanulékonyabb algoritmusok.

Az ezzel foglalkozó cég beszédes nevet kapott. Az idegi kapcsolatokra utaló Neuralink egyelőre még kezdetleges stádiumban van , de az örök optimista Musk azt mondja, hogy

négy-öt éven belül kész lehet az agy működését gyorsító és támogató interfész.

A cél az, hogy ezeket az eszközöket be lehessen építeni az agyba és hogy az emberi agy és a szoftverek ötvözésével az ember továbbra is megelőzze a mesterséges intelligenciát.

A tervezett új technológia kezdeti alkalmazása például az emlékezésben és az adatok tárolásában segíthet. Musk egy tavalyi konferencián már kifejtette elképzelését az úgynevezett ideghálóról.

Nem egyedül ő az, aki aggódik a mesterséges intelligencia fejlődése miatt. Korábban már komoly aggályokat fogalmazott meg Stephen Hawking atomfizikus. Michael Vassar, a MetaMed Research nevű kutatócég tudományos főnöke pedig azt mondta:

„ha körültekintés nélkül létrehozunk egy az emberi intelligenciánál magasabb mesterséges intelligenciát, akkor az emberi faj nagyon hamar kipusztul”.

A következő kutatási terület az úgynevezett idegi kód programozhatósága. Bryan Johnson a Braintree nevű cég alapítója 100 millió dollárt szán az úgynevezett neuroprotézis kutatásba, amelynek végső célja épp az, hogy programozhatóvá tegyék az ember genetikus és idegi kódját. Mindez persze komoly etikai kérdéseket vet fel – a kutatók érve azonban az, hogy

meg kell találnunk a módját, hogy ne váljunk az általunk létrehozott gépek és programok szolgáivá.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló hírekről, vagy elmondaná a véleményét, lájkolja az InfoRádió Facebook-oldalát!