eur:
408.97
usd:
389.87
bux:
80165.64
2024. december 13. péntek Luca, Otília
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Ügyfélszolgálati robot Budapesten

Egyre több szakma válhat a jövőben szükségtelenné a robotizáció térhódítása miatt. Bizonyos feltételezések értelmében hosszú távon leginkább az értékteremtő, alkotó tevékenység maradhat emberi feladat.

Akár magyarországi ügyfélszolgálati irodákban is alkalmazható robotot mutattak be a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Netlife Kft. hardveres és szoftveres fejlesztésekkel alakította át a japán SoftBank Pepper nevű, négy évvel ezelőtt bemutatott fél-humanoid társalkodó robotját.

A bonyolultabb ügyekre természetesen nem megfelelő, még nem tudja kiváltani a szakképzett munkaerőt.

De vannak olyan alapvető, elementáris dolgok, mint mondjuk a mérőóra-állás bejelentése, a számlaegyenleg lekérdezése, amely nem igényel emberi erőforrást, hanem tulajdonképpen egy automatizálható feladat. Ezek a funkciók már most is megvannak egy online ügyfélszolgálaton, de ha egy idősebb ügyfél nem szereti az internetet, inkább besétál az ügyfélszolgálatra a hagyományos módon. Ezekben az esetekben lehet használni egy ilyen ügyfélszolgálati robotot - mondta Bartha Levente, a magyar fejlesztőcég ügyvezetője.

Budapest, 2018. szeptember 6.
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat. MTI Fotó: Mohai Balázs

A jelenleg zajló automatizáció, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerő-piaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében

a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint.

Az is látható, hogy elsőként mely szakmák kophatnak ki a jövőben a robotizációval. A gyártási folyamatokban már évtizedek óta fejlődik az ipari automatizálás, ám például az önkiszolgáló kasszák terjedésével

az áruházi eladók, az önvezető járművek fejlesztésével a taxisok és fuvarozók, a beszédfelismerő szoftverek tökéletesítésével pedig a gyorsírók munkája válhat részben feleslegessé,

a változás azonban – elsősorban informatikai területen – olyan szakmákat is létrehozott, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője szerint a mesterséges intelligencia fejlődése és az automatizáció gyakorlatilag a munkaerőpiac minden területét érinti.

Azok a tevékenységek válthatóak ki igazán jól, amelyek felbonthatók egymás utáni logikus folyamatokra.

Van egy nagyon érdekes amerikai oldal, ahol meg lehet nézni, hogy a szakmák automatizálhatók-e. A tanárok esetében azt írja az oldal, hogy a tevékenységük 1-2 százaléka váltható ki, a könyvelők és könyvvizsgálók munkája viszont 94 százalékban automatizálható - mondta a kutatási vezető.

Hosszú távon azonban a gépek mellett várhatóan leginkább a kreatív alkotómunkára lesz szükség, az értékteremtő tevékenységre – tette hozzá Pintér Róbert.

"Az ember munkája az emberekkel való kapcsolattartásban, az érzelmi intelligenciában tud megjelenni, és ha egyébként pozitívan nézzük ezt a dolgot, akkor a gép-ember szimbiotikus együttélő kapcsolatát egy olyan ötvözött megoldással lehet elképzelni, ahol

a gép és az ember együtt dolgozik, az egyik nagyon jól tud számolni, mintázatokat felismerni, iszonyatos mennyiségű adatot át tud fésülni, a másiknak meg van érzelmi intelligenciája, intuíciója, kreativitása,

és a kettő együtt szerintem nagyon jól ki fogja tudni egészíteni egymást" - tette hozzá.

E pozitív jövőkép alapján azonban tetőzhet a strukturális munkanélküliség, amelynek problémáit Pintér Róbert szerint az alapjövedelem bevezetésével enyhíthetnék, ám mindennek lehetséges hatásairól csupán feltételezések ismertek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Így segített be Magyarország Románia és Bulgária schengeni csatlakozásába

Az uniós belügyminiszterek tanácsa Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökség előterjesztését, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe, tehát a két ország, illetve a már schengeni övezeti tagok közötti szárazföldi határokon január 1-jétől megszűnnek majd az ellenőrzések. Az InfoRádió a megállapodásról Gálik Zoltánt, a Corvinus Egyetem docensét kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.16. hétfő, 18:00
Freund Tamás
a Magyar Tudomány Akadémia elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. december 13. 17:32
×
×
×
×