Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Ügyfélszolgálati robot Budapesten

Egyre több szakma válhat a jövőben szükségtelenné a robotizáció térhódítása miatt. Bizonyos feltételezések értelmében hosszú távon leginkább az értékteremtő, alkotó tevékenység maradhat emberi feladat.

Akár magyarországi ügyfélszolgálati irodákban is alkalmazható robotot mutattak be a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Netlife Kft. hardveres és szoftveres fejlesztésekkel alakította át a japán SoftBank Pepper nevű, négy évvel ezelőtt bemutatott fél-humanoid társalkodó robotját.

A bonyolultabb ügyekre természetesen nem megfelelő, még nem tudja kiváltani a szakképzett munkaerőt.

De vannak olyan alapvető, elementáris dolgok, mint mondjuk a mérőóra-állás bejelentése, a számlaegyenleg lekérdezése, amely nem igényel emberi erőforrást, hanem tulajdonképpen egy automatizálható feladat. Ezek a funkciók már most is megvannak egy online ügyfélszolgálaton, de ha egy idősebb ügyfél nem szereti az internetet, inkább besétál az ügyfélszolgálatra a hagyományos módon. Ezekben az esetekben lehet használni egy ilyen ügyfélszolgálati robotot - mondta Bartha Levente, a magyar fejlesztőcég ügyvezetője.

Budapest, 2018. szeptember 6.
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat. MTI Fotó: Mohai Balázs

A jelenleg zajló automatizáció, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerő-piaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében

a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint.

Az is látható, hogy elsőként mely szakmák kophatnak ki a jövőben a robotizációval. A gyártási folyamatokban már évtizedek óta fejlődik az ipari automatizálás, ám például az önkiszolgáló kasszák terjedésével

az áruházi eladók, az önvezető járművek fejlesztésével a taxisok és fuvarozók, a beszédfelismerő szoftverek tökéletesítésével pedig a gyorsírók munkája válhat részben feleslegessé,

a változás azonban – elsősorban informatikai területen – olyan szakmákat is létrehozott, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője szerint a mesterséges intelligencia fejlődése és az automatizáció gyakorlatilag a munkaerőpiac minden területét érinti.

Azok a tevékenységek válthatóak ki igazán jól, amelyek felbonthatók egymás utáni logikus folyamatokra.

Van egy nagyon érdekes amerikai oldal, ahol meg lehet nézni, hogy a szakmák automatizálhatók-e. A tanárok esetében azt írja az oldal, hogy a tevékenységük 1-2 százaléka váltható ki, a könyvelők és könyvvizsgálók munkája viszont 94 százalékban automatizálható - mondta a kutatási vezető.

Hosszú távon azonban a gépek mellett várhatóan leginkább a kreatív alkotómunkára lesz szükség, az értékteremtő tevékenységre – tette hozzá Pintér Róbert.

"Az ember munkája az emberekkel való kapcsolattartásban, az érzelmi intelligenciában tud megjelenni, és ha egyébként pozitívan nézzük ezt a dolgot, akkor a gép-ember szimbiotikus együttélő kapcsolatát egy olyan ötvözött megoldással lehet elképzelni, ahol

a gép és az ember együtt dolgozik, az egyik nagyon jól tud számolni, mintázatokat felismerni, iszonyatos mennyiségű adatot át tud fésülni, a másiknak meg van érzelmi intelligenciája, intuíciója, kreativitása,

és a kettő együtt szerintem nagyon jól ki fogja tudni egészíteni egymást" - tette hozzá.

E pozitív jövőkép alapján azonban tetőzhet a strukturális munkanélküliség, amelynek problémáit Pintér Róbert szerint az alapjövedelem bevezetésével enyhíthetnék, ám mindennek lehetséges hatásairól csupán feltételezések ismertek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

Egyre nagyobb veszélyben Magyarország különleges értékei

A szikes tavak területe mindössze 230 ezer hektár egész Európában, ebből Magyarországon 206 ezer található. Folyamatosan kiszáradnak, így veszélybe kerülnek a földön fészkelő madarak, mint például a nagy goda, a piroslábú cankó, a bíbic. Ezeknek a megmentéséről szól a projekt. Az InfoRádió Tokody Bélát, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fajmegőrzési osztályának munkatársát, a projekt vezetőjét kérdezte.

Konzervatív lázadás - Mráz Ágoston értelmezte a Fidesz-kongresszuson történteket

A tapasztalat és a fiatalítás egyszerre van jelen a kormánypártban, ennek az egyensúlyára törekszik a Fidesz - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában arról, hogy a Fidesz-KDNP 65 régi és 41 új jelölttel indul az országgyűlési választáson.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Kiderült, kik ittak többet a Covid alatt

Hogyan és miért változott a magyarok alkoholfogyasztása a Covid-19 járvány idején, és mit árul el mindez arról, hogyan reagálunk kollektív stresszhelyzetekre? Most megjelent kutatásunk egy országosan reprezentatív, 2021 júniusában készült felmérés adatai alapján vizsgálja azt meg, miként befolyásolják az alapvető emberi értékek az alkoholt, mint megküzdési stratégiát. A tanulmány messze túlmutat a pandémián: azt mutatja meg, hogy a közpolitikák akkor lehetnek igazán hatékonyak, ha figyelembe veszik az emberek mélyen gyökerező motivációit és értékrendszerét, nem csupán a demográfiai vagy gazdasági tényezőket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×