eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Ügyfélszolgálati robot Budapesten

Egyre több szakma válhat a jövőben szükségtelenné a robotizáció térhódítása miatt. Bizonyos feltételezések értelmében hosszú távon leginkább az értékteremtő, alkotó tevékenység maradhat emberi feladat.

Akár magyarországi ügyfélszolgálati irodákban is alkalmazható robotot mutattak be a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Netlife Kft. hardveres és szoftveres fejlesztésekkel alakította át a japán SoftBank Pepper nevű, négy évvel ezelőtt bemutatott fél-humanoid társalkodó robotját.

A bonyolultabb ügyekre természetesen nem megfelelő, még nem tudja kiváltani a szakképzett munkaerőt.

De vannak olyan alapvető, elementáris dolgok, mint mondjuk a mérőóra-állás bejelentése, a számlaegyenleg lekérdezése, amely nem igényel emberi erőforrást, hanem tulajdonképpen egy automatizálható feladat. Ezek a funkciók már most is megvannak egy online ügyfélszolgálaton, de ha egy idősebb ügyfél nem szereti az internetet, inkább besétál az ügyfélszolgálatra a hagyományos módon. Ezekben az esetekben lehet használni egy ilyen ügyfélszolgálati robotot - mondta Bartha Levente, a magyar fejlesztőcég ügyvezetője.

Budapest, 2018. szeptember 6.
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat. MTI Fotó: Mohai Balázs

A jelenleg zajló automatizáció, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerő-piaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében

a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint.

Az is látható, hogy elsőként mely szakmák kophatnak ki a jövőben a robotizációval. A gyártási folyamatokban már évtizedek óta fejlődik az ipari automatizálás, ám például az önkiszolgáló kasszák terjedésével

az áruházi eladók, az önvezető járművek fejlesztésével a taxisok és fuvarozók, a beszédfelismerő szoftverek tökéletesítésével pedig a gyorsírók munkája válhat részben feleslegessé,

a változás azonban – elsősorban informatikai területen – olyan szakmákat is létrehozott, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője szerint a mesterséges intelligencia fejlődése és az automatizáció gyakorlatilag a munkaerőpiac minden területét érinti.

Azok a tevékenységek válthatóak ki igazán jól, amelyek felbonthatók egymás utáni logikus folyamatokra.

Van egy nagyon érdekes amerikai oldal, ahol meg lehet nézni, hogy a szakmák automatizálhatók-e. A tanárok esetében azt írja az oldal, hogy a tevékenységük 1-2 százaléka váltható ki, a könyvelők és könyvvizsgálók munkája viszont 94 százalékban automatizálható - mondta a kutatási vezető.

Hosszú távon azonban a gépek mellett várhatóan leginkább a kreatív alkotómunkára lesz szükség, az értékteremtő tevékenységre – tette hozzá Pintér Róbert.

"Az ember munkája az emberekkel való kapcsolattartásban, az érzelmi intelligenciában tud megjelenni, és ha egyébként pozitívan nézzük ezt a dolgot, akkor a gép-ember szimbiotikus együttélő kapcsolatát egy olyan ötvözött megoldással lehet elképzelni, ahol

a gép és az ember együtt dolgozik, az egyik nagyon jól tud számolni, mintázatokat felismerni, iszonyatos mennyiségű adatot át tud fésülni, a másiknak meg van érzelmi intelligenciája, intuíciója, kreativitása,

és a kettő együtt szerintem nagyon jól ki fogja tudni egészíteni egymást" - tette hozzá.

E pozitív jövőkép alapján azonban tetőzhet a strukturális munkanélküliség, amelynek problémáit Pintér Róbert szerint az alapjövedelem bevezetésével enyhíthetnék, ám mindennek lehetséges hatásairól csupán feltételezések ismertek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×