Infostart.hu
eur:
382.46
usd:
325.99
bux:
124515.8
2026. január 23. péntek Rajmund, Zelma
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Ügyfélszolgálati robot Budapesten

Egyre több szakma válhat a jövőben szükségtelenné a robotizáció térhódítása miatt. Bizonyos feltételezések értelmében hosszú távon leginkább az értékteremtő, alkotó tevékenység maradhat emberi feladat.

Akár magyarországi ügyfélszolgálati irodákban is alkalmazható robotot mutattak be a Budapesti Műszaki Egyetemen. A Netlife Kft. hardveres és szoftveres fejlesztésekkel alakította át a japán SoftBank Pepper nevű, négy évvel ezelőtt bemutatott fél-humanoid társalkodó robotját.

A bonyolultabb ügyekre természetesen nem megfelelő, még nem tudja kiváltani a szakképzett munkaerőt.

De vannak olyan alapvető, elementáris dolgok, mint mondjuk a mérőóra-állás bejelentése, a számlaegyenleg lekérdezése, amely nem igényel emberi erőforrást, hanem tulajdonképpen egy automatizálható feladat. Ezek a funkciók már most is megvannak egy online ügyfélszolgálaton, de ha egy idősebb ügyfél nem szereti az internetet, inkább besétál az ügyfélszolgálatra a hagyományos módon. Ezekben az esetekben lehet használni egy ilyen ügyfélszolgálati robotot - mondta Bartha Levente, a magyar fejlesztőcég ügyvezetője.

Budapest, 2018. szeptember 6.
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A Robotics Pepper nevű humanoid robot bemutatója az Ipar 4.0 Technológiai Központban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 2018. szeptember 6-án. A 121 cm magas és 28 kilogramm súlyú Peppert a legkorszerűbb mesterséges intelligenciával és hangfelismerő technológiával látták el. Ezeknek és a több mint 12 beépített szenzornak köszönhetően a robot felismeri a különböző hangulatokat, arckifejezéseket és gesztusokat. MTI Fotó: Mohai Balázs

A jelenleg zajló automatizáció, a negyedik vagy digitális ipari forradalom munkaerő-piaci hatásairól már évek óta lehet olvasni. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének tavaly publikált kutatása értelmében

a magyarországi munkahelyek körülbelül 12 százaléka már most kiváltható lenne, ami 55 szakmát érint.

Az is látható, hogy elsőként mely szakmák kophatnak ki a jövőben a robotizációval. A gyártási folyamatokban már évtizedek óta fejlődik az ipari automatizálás, ám például az önkiszolgáló kasszák terjedésével

az áruházi eladók, az önvezető járművek fejlesztésével a taxisok és fuvarozók, a beszédfelismerő szoftverek tökéletesítésével pedig a gyorsírók munkája válhat részben feleslegessé,

a változás azonban – elsősorban informatikai területen – olyan szakmákat is létrehozott, amelyek néhány évtizede még nem is léteztek.

Pintér Róbert, az eNet kutatási vezetője szerint a mesterséges intelligencia fejlődése és az automatizáció gyakorlatilag a munkaerőpiac minden területét érinti.

Azok a tevékenységek válthatóak ki igazán jól, amelyek felbonthatók egymás utáni logikus folyamatokra.

Van egy nagyon érdekes amerikai oldal, ahol meg lehet nézni, hogy a szakmák automatizálhatók-e. A tanárok esetében azt írja az oldal, hogy a tevékenységük 1-2 százaléka váltható ki, a könyvelők és könyvvizsgálók munkája viszont 94 százalékban automatizálható - mondta a kutatási vezető.

Hosszú távon azonban a gépek mellett várhatóan leginkább a kreatív alkotómunkára lesz szükség, az értékteremtő tevékenységre – tette hozzá Pintér Róbert.

"Az ember munkája az emberekkel való kapcsolattartásban, az érzelmi intelligenciában tud megjelenni, és ha egyébként pozitívan nézzük ezt a dolgot, akkor a gép-ember szimbiotikus együttélő kapcsolatát egy olyan ötvözött megoldással lehet elképzelni, ahol

a gép és az ember együtt dolgozik, az egyik nagyon jól tud számolni, mintázatokat felismerni, iszonyatos mennyiségű adatot át tud fésülni, a másiknak meg van érzelmi intelligenciája, intuíciója, kreativitása,

és a kettő együtt szerintem nagyon jól ki fogja tudni egészíteni egymást" - tette hozzá.

E pozitív jövőkép alapján azonban tetőzhet a strukturális munkanélküliség, amelynek problémáit Pintér Róbert szerint az alapjövedelem bevezetésével enyhíthetnék, ám mindennek lehetséges hatásairól csupán feltételezések ismertek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

Szakértő: a Béketanács a viták globális rendezési fórumává válhat

A davosi Világgazdasági Fórumon hivatalosan is megalakult a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére létrehozott Béketanács. A szervezet hatásköre messze túlmutathat a gázai háború utáni rendezésen, és a jövőben a globális konfliktusok kezelésének új nemzetközi fórumává válhat – mondta Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány biztonságpolitikai szakértője az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.01.23. péntek, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

A tagállamok egymást fojtják meg a rezsicsökkentésekkel – Brüsszel veheti a kezébe az egészet

Az európai ipar energiaár-problémája mára egyértelműen túlnőtt a 2022-es energiaválság átmeneti sokkján. Bár a nagykereskedelmi villamosenergia- és gázárak azóta stabilizálódtak, az ipari fogyasztók által fizetett árak tartósan magas szinten maradtak, ezért több kormány kedvezményes tarifákat vezetne be az ipar számára, hogy ezzel segítsék az európai versenyképességet. Ugyan ez könnyen indokolható lépésnek tűnik, tagállamonként nagyon eltérő, hogy mekkora támogatásokat engedhetnek meg maguknak, ezért könnyen belső összeférhetetlenségekhez vezethet, ha nem épül ki egy rendszer az uniós országok rezsicsökkentési dömpingjére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×