Infostart.hu
eur:
380.12
usd:
325.72
bux:
125373.25
2026. március 3. kedd Kornélia
Egy fekete kígyó erdei talajon.
Nyitókép: Unsplash

Ijesztő fekete kígyót találtak a Bükkben

Nem veszélyes, csak egy sikló lehetett: az erdőjárók által megpillantott és lencsevégre kapott erdei sikló különlegessége a színe volt, ugyanis fekete-sötétszürke színben pompázott.

Az Állathatározó nevű Facebook-csoportba töltötték fel a fotót. „Erdei siklónak gondolom, csak ilyen fekete színben még nem láttam” – írták a képhez, és kiderült, hogy helyes volt a meghatározás, mert valóban egy különleges színű erdei siklót kaptak lencsevégre – írja a sokszinuvidek.24.hu.

Normál esetben az erdei sikló barnás alapszínű, mozaikszerűen foltos vagy pettyezett, hasa sárgásfehér. A képen azonban egy fekete vagy sötétszürke egyed látható, amely az úgynevezett axantikus formát képviseli. Egy genetikai mutáció következtében hiányoznak a sárga pigmentsejtek az állatból, ami egy ritka jelenségnek számít.

„Az erdei sikló (Zamenis longissimus) szürke színváltozata viszonylag ritka, bár a közösségi médiumok megosztófelületeinek köszönhetően egyre gyakrabban láthatunk róla képeket. Sokan melanisztikusnak nevezik/gondolják, mondván azért olyan sötétszürke, mert a fekete pigmentek száma sokkal nagyobb náluk, mint a normál színezetűeknél, de nem erről van szó, már csak azért sem, mert néha világosszürke. Ezeknél a kígyóknál a bőr fekete pigmenteket termelő sejtjeinek, a melanofóráknak a száma normális, de a sárga színanyagot termelő színsejtjeik, az úgynevezett xantoforák egy mutáció következtében nem termelnek a fekete pigmenteket elfedő sárga pigmenteket. A szürke erdei siklók tehát nem melanisztikusak, hanem axantikusak, azaz sárgapigment-hiányosak. Éppen ezért, azok a szürke egyedek, amelyeknél kevesebb a fekete pigment, világosszürkék, míg azok, amelyeknél több van, sötétebbek” – foglalta össze a jelenséget a Minden, amit a kígyókról tudni kell oldal.

Címlapról ajánljuk

Donald Trump: Iránt még nem is kezdtük el igazán keményen ütni, most jön a java

A „nagy hullám még hátravan” az Irán elleni offenzívából Donald Trump amerikai elnök szerint, aki hétfőn a CNN amerikai hírtelevíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: „még nem is kezdték el igazán keményen ütni őket”. Az elnök a Fehér Házban is sajtótájékoztatót tartott. Elmondta: „Irán rendelkezett olyan rakétákkal, amelyek képesek voltak eltalálni Európát és a helyi és tengerentúli bázisainkat, és hamarosan olyan rakétákkal is rendelkezett volna, amelyek el tudták volna érni gyönyörű Amerikánkat”.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost  – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Irán Rijádban mért csapást, Amerika növeli a támadások számát, lezárták a Hormuzi-szorost – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×