Infostart.hu
eur:
389.02
usd:
335.61
bux:
120688.04
2026. március 4. szerda Kázmér
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad Törőcsik Zsolt műsorvezetőnek a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában a brüsszeli Közmédia Központban 2024. december 20-án.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor: amíg nem áll helyre a béke, a gazdaság köhögni fog

Nem akar megengedni olyan testtartást, hogy a várttól elmaradó GDP-számok "rajtunk kívül eső okokból" olyanok, amilyenek, de a miniszterelnök mégis megjegyezte: 20 milliárd eurót veszített az ország a háború miatt 3 év alatt. Közben Ukrajnának követelései vannak az EU-tól, aminek teljesítése értelmetlen a miniszterelnök szerint amerikai segítség nélkül. Bejelentette, 150 gyárra növelik a 100 új gyár programot, a jövő szerdai kormányülésen pedig döntenek a piperecikkek árletöréséről.

A hosszú hétvége péntek reggelén is interjút adott a Kossuth rádiónak Orbán Viktor miniszterelnök.

Először a gazdasági növekedés adatainak a várttól való elmaradásáról beszélt.

"Az okok világosak, az egész európai gazdaság stagnál, mi ennek vagyunk a része. Ausztria még nálunk is gyengébben teljesített, de Németország is ott van velünk szemben. Okok vannak, de azért engem ezek olyan nagyon nem érdekelnek, a munkánk szempontjából másodlagos. Amit nekem most tennem kell: nem akarom megengedni, hogy egy olyan testtartást vegyünk fel, hogy azt magyarázzuk, hogy rajtunk kívül eső okból van így. Mert akkor elveszítjük a cselekvőképességünket" - fejtegette a miniszterelnök.

Akkor is, ha "cigány gyerekek potyognak az égből", vannak 2027-re célok, amelyeket el kell érni - fogalmazott. Ezen persze csak intellektuálisan segít, hogy Magyarországnak kell az európai lendület, hogy a gazdaság fellendüljön.

Rámutatott, a világ legnagyobb adócsökkentésével sem vártak Európára, amellyel a legalább 2 gyermekes anyáknak éveken belül egyáltalán nem kell adót fizetni, de ugyanígy nem vágják vissza a Demján Sándor vállalkozássegítő programot sem.

Ukrajna nem létezne

Mint folytatta: Magyarország 20 milliárd eurót elveszített a háború miatt, ha ez a pénz mind benne lenne az európai gazdaságban, "a fejlődés várakozásának nagyobb üteméről kellene beszélnünk", és amíg nem áll vissza a béke, a gazdaság "köhögni fog". Márpedig a háború végéig még nagyon sok pénzt fogunk elveszíteni. Ukrajna pedig közben magát sem tudja fenntartani, "Ukrajna nem létezne" a nyugati segítség nélkül, amelyről viszont most úgy döntöttek az Európai Tanács ülésén, hogy továbbra is lesz; 1 milliós ukrán hadsereget követel Ukrajna Európától, "ez iszonyatos mennyiségű pénzt fog elvinni".

Orbán Viktor leszögezte, ennek a pénzköltésnek az amerikaiak nélkül nincs semmi értelme.

Ennek ellenére célokat kell kitűzni, és el kell érni őket.

Véleménynyilvánító szavazás

Erre jönne a brüsszeli tervek szerint Magyarország "csődbe vitele" a gyorsított ukrán EU-csatlakozás által, az árak letörése, a gazdák tönkretétele és a munkahelyek elvesztése, az elmúlt évek eredmények semmivé válása - hitelből.

"De ha az európai gazdaság nem versenyképes, a gyerekeink, unokáink nyakába szakad az egész, most kell az adósságfelhalmozást megakadályozni" - hívta fel a figyelmet.

Közben "vannak, akiknek a nagy cégei már ott vannak Ukrajnában", hozzájuk menne egyébként az elvileg Ukrajnát segítő pénz, de - mint felidézte - Magyarország esetében is ez történt a felvételkor: az idejött pénzek 80 százaléka már ment is vissza egyből az EU-ba, "kiszámolták, hogy nekik ez megéri". Ha számok alapján a magyaroknak megérné Ukrajna tagsága, a kormányfő is támogatná, „de most nem ez a helyzet, jelenleg vannak országok, amelyeknek megérik, de mi ráfizetnénk, tönkremennénk”.

Ezt kell most szerinte megakadályozni a véleménynyilvánító szavazással, amivel

fel kell nyitni a hasonló helyzetben lévő országok szemét.

"Ez így nem lesz jó, akadályozzuk meg még most" - nyomatékosította.

Nemzeti Ellenállás Mozgalom

Csütörtökön a kormányfő is csatlakozott a Nemzeti Ellenállás Mozgalom petíciójához, amely arra irányul, hogy Brüsszel ne használhassa fel a Tisza Pártot céljai elérésére.

De nem akar most a Tisza Párttal vitatkozni erről, "most kormányozni kell".

"Blokkolják a magyaroknak járó pénz egy részét. Folyamatosan harcolunk azért, hogy ez a pénz hazajöjjön, de a Kollár Kinga nevű hölgy a saját hangján bevallotta, hogy ez a pénz ne jöjjön" - hangsúlyozta, hozzátéve, a tanárok eddigi béremelésének jelentős részét épp a már megjött uniós pénzből sikerült fedezni.

"A Kollár Kinga nevű nő gonosz dolgot csinál. Azért akarja, hogy rossz legyen Magyarországnak, mert akkor a Tisza Párt kormányra tud kerülni, ez a Brüsszel-Tisza paktum"

- fogalmazott.

Megmondták neki az Európai Néppárt részéről "a képébe", hogy a kormány távozni fog, és a Tisza kerül hatalomra Magyarországon, de a magyarok majd eldöntik, hogy brüsszeli bábkormányt akarnak-e. "Ne engedjük át a hazánkat Brüsszelnek, ne legyünk brüsszeli gyarmat!"

Következmények

Brüsszel minden nap követeli, hogy a rezsicsökkentést adja fel a kormány, de "mi nem vagyunk hajlandóak" erre. Ha lesz egy "bábkormány", első pillanatban fogják szerinte megszüntetni a rezsicsökkentést, csődbe jutnak a családok. De ugyanez van a genderkérdésben és a multik megadóztatása terén, előbbieket be fogják engedni az országba.

"Egy év múlva, a választáskor mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy mi a választás tétje" - rögzítette.

Amit tenni kell

Mindennek a kulcsa az, hogy Ukrajna csatlakozását az EU-ba meg kell akadályozni, itt a kormány itthon a Tiszával és a Gyurcsány-párttal (DK) áll szemben, "ezen fordul meg a következő nemzedék 10-20 éve".

"És közben akármilyen számok, nehézségek jönnek, a célokat nem szabad feladni, a munkahelyeket meg kell védeni, az adócsökkentést végre kell hajtani. És 100 új gyár építését kell megindítanunk az évben, ezt a számot most 150-re emeltük. A kisvállalkozások megerősítése pedig stratégiai cél."

A jövő szerdai kormányülésen a piperecikkek árletöréséről is döntenek majd, illetve a nyugdíjak terén is lesznek döntések.

A békepárti költségvetés szerinte 2025-ben és majd 2026-ban is meg fog tudni állni a lábán.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×