Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Terézvárosban szeptember 15-én éjfélkor zárult le a két hétig tartó ügydöntő népszavazás a rövid távú lakáskiadás betiltásával kapcsolatban. A voksolásra jogosultak 20 százaléka fejezte ki a véleményét, és a szavazás résztvevőinek 54 százaléka voksolt úgy, hogy 2026. január 1-jével tiltsák ki a VI. kerületből az Airbnb-t.

Az ügyben érintettnek érzi magát a Magyar Éttermi Szövetség, amely javaslatokat is tett az ügy rendezése érdekében. Zsidai Zoltán Roy, a szervezet elnöke az InfoRádióban kifejtette, két okból is kulcsfontosságúnak tartja a rövid távú lakáskiadás kérdését. Az egyik, hogy a turizmus a magyar GDP 12-14 százalékát jelenti, és ennek a felét Budapest adja, azaz meglehetősen nagy a jelentősége ahhoz, hogy megfelelő átgondoltsággal és megfontoltsággal kezeljék a szabályozását. A másik, hogy a turizmushoz elengedhetetlen a szálláshely, és olyan sajátosan alakult Budapesten a piac, hogy idén a szálláshelykínálatnak csaknem a 60 százalékát rövid távú lakáskiadásból fedezi a város.

"Ez a kérdés túlságosan jelentős ahhoz, hogy háromezer ember szavazata alapján, mindenféle szakmai megfontolásokat nélkülözve betiltsák egy kerületben ezeket a lakásokat, ez sajnos túlságosan intenzív beavatkozás, és nagyon rossz precedens a teljes turizmus egésze szempontjából" – érvelt a gasztronómiai szakember, és azzal érvelt, hogy Terézvárosban kevesen vettek részt a referendumon, így a helyi lakosság 90 százaléka nem akarta korlátozni a rövid távú lakáskiadást, így a döntés legitimációja nagyon alacsony lenne.

Ezért a Magyar Éttermi Szövetség azt javasolja, hogy a kormány szánjon egy évet a kérdés szakszerű szabályozására.

Ezen időszak alatt egy szakmai csapat végezzen piaci felmérést, tanulmányozza a nemzetközi tapasztalatokat és legjobb gyakorlatokat, valamint egyeztessen a szakmai szervezetekkel. Ezen alapulva olyan szabályozást kell kidolgozni, amely iránymutató lehet európai szinten is.

Az elnök hangsúlyozta, hogy szükség van a szabályozásra, mert elharapódzott a rövidtávú lakáskiadás, eredetileg ez egy kiegészítő szolgáltatás lenne, de már nagyon nagyra nőtt a fővárosban, csak az elmúlt egy évben csaknem 50 százalékkal nőtt a kiadott lakások száma. A szövetség szerint az egyéves moratórium alatt kialakított új szabályozásbak több szempontnak is meg kell felelnie. Így a szabályozásnak elsősorban Budapest belső kerületeire kell fókuszálnia, leginkább Pest belső kerületeire, illetve különösen a világörökségi területekre, de nem szükséges országos hatályú szabályozást bevezetni.

Nagyon fontosnak tartják az egyenlő versenyfeltételeket, ezért a szabályozásnak biztosítania kell az egységes közteherviselést és a versenysemlegességet. "Jelen pillanatban előfordulhat az, hogy két apartman úgy versenyez egymás mellett a piacon egy épületben, hogy az egyiket cégszerűen kiadják, és egy szállodákkal megegyező adózásnak kell megfelelni, a másik lakást pedig egy évi 36 ezer forintos adó terheli" – mondta példaként Zsidai Zoltán Roy, és hozzátette, attól is tartanak, hogy a tiltás esetén ismét virágzásnak indul a feketepiac, amelyből végképp nem érkezik adóbevétel. Az új szabályozásban lényeges elemnek kellene lennie a hatékony ellenőrzésnek, mert ez jelenleg is kerületenként igencsak eltérő minőségű.

Kiemelt szempontként említette az elnök, hogy kevés a megfizethető szállás Magyarországon, ezért ezeket az ingatlanokat nem szabad az illegalitásba küldeni, mert szerinte téves az az elképzelés, hogy ezek a lakások visszakerülnének a hosszú távú kiadási piacra, ez a lépés szerinte nem oldaná meg a fővárosi lakhatási problémákat. Azoknak a befektetőknek viszont, akik beruháztak ezekbe a lakásokba, a tilalom összedöntené az üzleti terveit.

Az Airbnb-tilalom Zsidai Zoltán Roy szerint érzékenyen érintené a budapesti reggeliző helyek, éttermek, élelmiszerüzletek forgalmát, hiszen egy komplett szegmenst vennének ki ezzel a lépéssel a budapesti turizmusból. Ráadásul Budapesten nincs elegendő szállodai kapacitás, így a mostani vendégmennyiséget sem lehet kiszolgálni, pedig a főváros még – például Prágához viszonyítva – elbírna másfélszer több külföldi turistát is.

"Budapesten az ideérkezők számát bőven lehetne növelni anélkül, hogy élhetetlenné válna a város" – jelentette ki a szövetség elnöke, és hozzátette, a vendégek különböző szintet képviselnek, és a rövid távú lakáskiadás tiltásával egy fontos szegmens esne ki és választana más úti célt.