Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Nyitókép: Pixabay

Alig van korszerű ingatlan idehaza, de az otthonfelújítási program nagy hajtóerő lehet

Az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest – mondta az InfoRádióban az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. Nagy Gyula arról is beszélt, hogy az otthonfelújítási programban a nyílászárócsere a legolcsóbb beruházás, a homlokzati és födémszigetelés viszont jelentős kiadásokkal jár.

Magyarországon 2012 januárja óta kötelező energetikai tanúsítvány készítése új épület építésénél, ingatlanok eladásánál vagy bérbeadásánál. A hazai ingatlanállomány zöme az 1960-as és az 1970-es években épült, és akkor még nem alkalmaztak korszerű, energiahatékonyságot növelő építési eljárásokat. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: 1998 óta vásárolnak tranzakciós adatokat az illetékhivataloktól, és folyamatosan vizsgálják az ingatlanpiaci trendeket is.

Nagy Gyula közölte: az egyes kutatások során mindig utánajárnak, hogy mikor épült az adott ingatlan, mert csak ennek ismeretében lehet felmérni, milyen az energetikai állapota. A hatvanas-hetvenes években volt a csúcsidőszak, amikor 80-90 ezer lakóingatlan épült évente, majd 2004-ben jött egy újabb jelentős felfutás, hiszen abban az évben 43 ezer új lakás készült el.

Azóta az évi húszezres határt is alig éri el az új építésű ingatlanok száma.

A meglévő ingatlanok mintegy 60 százaléka családi ház, azonban az új otthonfelújítási program mostani elindításáig ezek a típusú épületek kimaradtak a különböző állami programokból. Nagy Gyula emlékeztetett, hogy korábban az Otthon Melege Programra főleg társasházak tulajdonosai jelentkezhettek, míg a panelprogram a panelházak energiagazdálkodásának hatékonyabbá tételét célozta meg.

Az új otthonfelújítási program ugyan csak húszezer lakás korszerűsítését teszi lehetővé, ami Nagy Gyula szerint a teljes állomány 60 százalékához képest „elég kicsi szám”, de ezzel együtt úgy véli, nagy lehetőséget kapnak most az érintettek, amivel érdemes élni. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója elmondta: rendkívül rossz a hazai lakások energetikai állapota, ugyanis

abban az időszakban, amikor a házak jelentős része épült, még nem volt elsődleges cél az energetikai követelményeknek való megfelelés.

Az energetikai tanúsítvány kötelezővé tétele óta ezt a dokumentumot mellékelni kell az adásvételi szerződéshez. Az új építésű lakásoknál már elég szigorú feltételeket szabnak meg, de Nagy Gyula megfogalmazása szerint ezt a kritériumrendszert nagyon sokáig „csak tologatták”. Emlékeztetett, hogy tavaly novemberben lépett életbe az új épületenergetikai és tanúsítási rendelet, amely már egyértelműen kijelöli a követelményeket és az alapfeltételeket. A szakértő szerint az elmúlt években épült lakások már megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a nagyobb problémának inkább azt tartja, hogy

az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest.

Az otthonfelújítási program azért is nagyon fontos és hasznos kezdeményezés, mert ha kizárólag új lakások építésével próbálnák meg energetikailag korszerűsíteni a hazai lakásállományt, akkor az évtizedekbe telne. Nagy Gyula felhívta a figyelmet arra is, hogy idehaza a szomszédos országokkal összehasonlítva is nagyon kevés új lakás épül. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében nemrég azt közölte, hogy mindössze 0,4 százalék a megújítási ráta. Ez azt jelenti, hogy a teljes hazai lakásállomány felújítása 150-200 év alatt valósulhatna meg, miközben az Európai Unió klímasemlegességi céljai szerint 2050-re minden épületnek emissziómentesnek kell lennie, vagyis a már meglévő épületeket felújításokkal és különböző átalakításokkal kellene energiahatékonyabbá tenni.

Az otthonfelújítási program résztvevői számára az állami támogatás feltétele, hogy az egyes felújításokkal el kell érni a 30 százalékos primer energiamegtakarítást. Nagy Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta, az MBH Jelzálogbank megvizsgálta azt is, hogy a különböző munkafolyamatok mekkora anyagi megterheléssel járnak. A legtöbb esetben hőszigetelésre, födémszigetelésre, nyílászárócserére és fűtés korszerűsítésére érkeznek igénylések. A falaknál a hőveszteség 35 százalék, a tetőn 25 százalék, a nyílászáróknál 25 százalék, a szigeteletlen padlón keresztül pedig 15 százalék. Fajlagosan a legolcsóbb a nyílászárócsere, melyet a fűtés korszerűsítése követ, a homlokzati és födémszigetelés ezeknél drágább tétel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elkészült a katasztrófavédelem videója a busztragédiáról

A vasárnap hajnali, 12 halálos áldozatot követelő buszbaleset helyszínén a hivatásos tűzoltók, a mentőszolgálat és civil szakemberek összehangolt munkájára volt szükség a roncsok alatt rekedt utasok kiszabadításához – derül ki a katasztrófavédelem által közzétett összefoglalóból.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Épül a fenékküszöb Paksnál, indul a Tisza-kormány lakásépítési programja

Épül a fenékküszöb Paksnál, indul a Tisza-kormány lakásépítési programja

Elkezdődött a fenékküszöb építése és a betonelemek beemelése a Dunába Paksnál, a vízszint megemelésére gyors megoldást nyújtó bárkák elsüllyesztése pedig tegnap megkezdődött. Vitézy Dávid bejelentette, hogy elindítja a Tisza-kormány a Wekerle Lakásépítése programot amellyel megfizethető bérlakásokat és kollégiumi férőhelyeket létesítenének. Kármán András pénzügyminiszter arról számolt be, hogy az állam mintegy 100 milliárd forintot takarít meg az M6-os autópálya Érd és Dunaújváros közötti szakaszának üzemeltetésén, miután a kabinet felülvizsgálta a korábbi kormány által előkészített, rendkívül előnytelen koncessziós szerződést. Cikkünk folyamatosan frissül a Tisza-kormány döntéseivel vasárnap.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×