Infostart.hu
eur:
378.14
usd:
318
bux:
130328.22
2026. február 10. kedd Elvira
Nyitókép: Pixabay

Alig van korszerű ingatlan idehaza, de az otthonfelújítási program nagy hajtóerő lehet

Az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest – mondta az InfoRádióban az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója. Nagy Gyula arról is beszélt, hogy az otthonfelújítási programban a nyílászárócsere a legolcsóbb beruházás, a homlokzati és födémszigetelés viszont jelentős kiadásokkal jár.

Magyarországon 2012 januárja óta kötelező energetikai tanúsítvány készítése új épület építésénél, ingatlanok eladásánál vagy bérbeadásánál. A hazai ingatlanállomány zöme az 1960-as és az 1970-es években épült, és akkor még nem alkalmaztak korszerű, energiahatékonyságot növelő építési eljárásokat. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az InfoRádióban elmondta: 1998 óta vásárolnak tranzakciós adatokat az illetékhivataloktól, és folyamatosan vizsgálják az ingatlanpiaci trendeket is.

Nagy Gyula közölte: az egyes kutatások során mindig utánajárnak, hogy mikor épült az adott ingatlan, mert csak ennek ismeretében lehet felmérni, milyen az energetikai állapota. A hatvanas-hetvenes években volt a csúcsidőszak, amikor 80-90 ezer lakóingatlan épült évente, majd 2004-ben jött egy újabb jelentős felfutás, hiszen abban az évben 43 ezer új lakás készült el.

Azóta az évi húszezres határt is alig éri el az új építésű ingatlanok száma.

A meglévő ingatlanok mintegy 60 százaléka családi ház, azonban az új otthonfelújítási program mostani elindításáig ezek a típusú épületek kimaradtak a különböző állami programokból. Nagy Gyula emlékeztetett, hogy korábban az Otthon Melege Programra főleg társasházak tulajdonosai jelentkezhettek, míg a panelprogram a panelházak energiagazdálkodásának hatékonyabbá tételét célozta meg.

Az új otthonfelújítási program ugyan csak húszezer lakás korszerűsítését teszi lehetővé, ami Nagy Gyula szerint a teljes állomány 60 százalékához képest „elég kicsi szám”, de ezzel együtt úgy véli, nagy lehetőséget kapnak most az érintettek, amivel érdemes élni. Az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója elmondta: rendkívül rossz a hazai lakások energetikai állapota, ugyanis

abban az időszakban, amikor a házak jelentős része épült, még nem volt elsődleges cél az energetikai követelményeknek való megfelelés.

Az energetikai tanúsítvány kötelezővé tétele óta ezt a dokumentumot mellékelni kell az adásvételi szerződéshez. Az új építésű lakásoknál már elég szigorú feltételeket szabnak meg, de Nagy Gyula megfogalmazása szerint ezt a kritériumrendszert nagyon sokáig „csak tologatták”. Emlékeztetett, hogy tavaly novemberben lépett életbe az új épületenergetikai és tanúsítási rendelet, amely már egyértelműen kijelöli a követelményeket és az alapfeltételeket. A szakértő szerint az elmúlt években épült lakások már megfelelnek ezeknek a kritériumoknak, a nagyobb problémának inkább azt tartja, hogy

az évente megépülő húszezer új lakás nagyon elenyésző szám a négy és fél milliós országos lakásállományhoz képest.

Az otthonfelújítási program azért is nagyon fontos és hasznos kezdeményezés, mert ha kizárólag új lakások építésével próbálnák meg energetikailag korszerűsíteni a hazai lakásállományt, akkor az évtizedekbe telne. Nagy Gyula felhívta a figyelmet arra is, hogy idehaza a szomszédos országokkal összehasonlítva is nagyon kevés új lakás épül. A Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentésében nemrég azt közölte, hogy mindössze 0,4 százalék a megújítási ráta. Ez azt jelenti, hogy a teljes hazai lakásállomány felújítása 150-200 év alatt valósulhatna meg, miközben az Európai Unió klímasemlegességi céljai szerint 2050-re minden épületnek emissziómentesnek kell lennie, vagyis a már meglévő épületeket felújításokkal és különböző átalakításokkal kellene energiahatékonyabbá tenni.

Az otthonfelújítási program résztvevői számára az állami támogatás feltétele, hogy az egyes felújításokkal el kell érni a 30 százalékos primer energiamegtakarítást. Nagy Gyula ezzel kapcsolatban azt mondta, az MBH Jelzálogbank megvizsgálta azt is, hogy a különböző munkafolyamatok mekkora anyagi megterheléssel járnak. A legtöbb esetben hőszigetelésre, födémszigetelésre, nyílászárócserére és fűtés korszerűsítésére érkeznek igénylések. A falaknál a hőveszteség 35 százalék, a tetőn 25 százalék, a nyílászáróknál 25 százalék, a szigeteletlen padlón keresztül pedig 15 százalék. Fajlagosan a legolcsóbb a nyílászárócsere, melyet a fűtés korszerűsítése követ, a homlokzati és födémszigetelés ezeknél drágább tétel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Rubio érkezik, Vance vagy Trump jöhet – Magyarics Tamás: nem véletlen az időzítés

Marco Rubio amerikai külügyminiszter – miután részt vesz a 62. Müncheni Biztonsági Konferencián – február 15-én és 16-án Szlovákiába és Magyarországra látogat. Az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető Budapesten magyar kormányzati vezetőkkel egyeztet a kétoldalú és regionális érdekek megerősítéséről, egyebek mellett a globális konfliktusok rendezését célzó békefolyamatok iránti elkötelezettségről, valamint az amerikai–magyar energetikai partnerség elmélyítéséről. Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora szerint nem véletlen, hogy Rubio éppen Magyarországra és Szlovákiába látogat.

Választás 2026, jelölőszervezetek – Frissült a lista

Újabb jelölőszervezeteket vett nyilvántartásba az április 12-ei országgyűlési választásra keddi ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).
inforadio
ARÉNA
2026.02.11. szerda, 18:00
Schiffer András
ügyvéd, volt országgyűlési képviselő
Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

Még el sem kezdődött az év, már megmászhatatlannak látszik a világ legnagyobb adóssághegye

A költségvetési év első hónapjai már most megmutatták, milyen nehéz pályára került az USA államháztartása, ahol a kiadások tartósan meghaladják a bevételeket, és a hiányt folyamatos hitelfelvétellel kell finanszírozni. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az adósság fenntartása egyre nagyobb terhet ró a költségvetésre, bár a figyelmeztetések ellenére a pénzügyi piacok egyelőre nem reagálnak pánikszerűen. A háttérben már most vita zajlik arról, hogy meddig tartható fenn ez az egyensúly, és milyen gazdasági árat kell fizetni, ha a jelenlegi irány nem változik - írja a Fortune.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×