Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.38
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Tűzoltóautó az amerikai Tesla autógyár németországi üzemében, a Berlin közelében fekvő Grünheidében 2024. március 5-én. A hatóságok közlése szerint tűz keletkezett az autógyár közelében, aminek következtében a környéken megszűnt az áramszolgáltatás. A tűz nem terjedt át az autógyárra, de az üzemben le kellett állítani a termelést.
Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Egyszerűen látványosabban égnek – itt a igazság a villanyautókról

Az elektromos autók nem égnek gyakrabban, mint a benzines vagy dízelmotoros járművek. Ezt a német Biztosítók Általános Szövetsége, a tűzoltóság képviselői és a balesetkutatók egyaránt így látják.

Egy elektromos autótűz azonban különleges kihívások elé állítja a tűzoltóságot. Ugyanis, ha egy elektromos autó akkumulátora leég, óriási energia szabadul fel. Az égő autók ma általában több hőt és több lángot termelnek, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Egyszerűen azért, mert több a szigetelés, több a műanyag, nagyobbak a gumiabroncsok, eltérő a kárpit jellege is. És ez minden típusú autóra vonatkozik – olvasható a kreszvaltozas.hu-n.

Az égő üzemanyaggal ellentétben azonban, amelytől a katasztrófavédelem általában oltóhab segítségével zárja el a szükséges oxigént, az elektromos autóknál az akkumulátort hűteni kell, mert a hőenergia a belsejében szabadul fel.

Németországban úgynevezett tűzoltótakarókat tesztelnek. Ennek a speciális hőálló takarónak a nagysága akkora, hogy egy égő jármű teljesen lefedhető vele. Az 1000-1300 Celsius-fokot is álló tűzoltótakaró használatával nem lehet teljesen eloltani a lítium-ion akkumulátorban keletkezett tüzet, de megakadályozhatja, hogy a tűz átterjedjen a közeli járművekre vagy a környező tárgyakra.

Márciusban az Infostarton is írtunk arról, hogy a magyar katasztrófavédelem több oltólándzsát is kapott, hogy plug-in hibrid, illetve elektromos járművek akkumulátorainak oltása gyorsabb és hatékonyabb legyen.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×