A valorizáció lényege, hogy az életpálya során a korábbi években szerzett, nettósított éves kereseteket az adott évre vonatkozó valorizációs szorzóval meg kell szorozni, így kell azokat a nyugdíjba vonulás évét megelőző év nettó átlagkereseti szintjéhez igazítani – olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.

2023. évi nyugdíjigénylés esetén a 2021-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell a 2022. év kereseti szintjéhez igazítani a 2023. márciusában kiadott valorizációs szorzók révén.

2024. évi nyugdíjigénylés esetén a 2022-es és korábbi évek nettósított éves kereseteit kell majd a 2023. év kereseti szintjéhez igazítani a 2024. márciusában kiadandó, de a KSH kereseti gyorstájékoztatói alapján többé-kevésbé előre becsülhető valorizációs szorzók révén.

A KSH legfrissebb (2023.szeptember 25-én közzétett) kereseti gyorstájékoztatója tükrében a 2023. január-július hónapban mért nettó átlagkereset nominális növekedése 13,9 százalék volt 2022 azonos időszakához képest.

A valorizációs szorzókat a 2023 teljes évre (január-december) vonatkozó nettó átlagkeresetnövekedés határozza majd meg, az erről szóló KSH gyorstájékoztató várhatóan 2024. február végén jelenik meg. Ha az éves jelentésben is keresetnövekedésről számolnak majd be, akkor

2024-ben tovább javulhatnak a valorizációs szorzók, és a 2023-ashoz képest is akár 13,9 százalékkal nagyobb mértéket érhetnek el.

Miután a nyugdíjba vonulás évét megelőző év kereseti szintjéhez (a referencia-szinthez) kell igazítani a korábbi évek kereseteit, jövőre is folytatódhat az a trend, hogy a nyugdíjba vonulás évének meghatározó jelentősége van a nyugdíj összegének alakításában: minél későbbi évben igényli a nyugdíját a jogosult, annál jobban járhat, még nagyon hasonló életpályák esetén is – ezt az összefüggést azonban felülírhatja a magas inflációs környezet (egyértelműen ez volt a helyzet 2022-ben), ezért a nyugdíjigénylés optimális időzítésének mérlegelése fontosabb, mint valaha.

A nyugdíjigénylés optimális időzítése nem csak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíja tekintetében is kulcskérdés, hiszen a kedvezményes nyugdíj összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a „rendes” öregségi nyugdíj összegét.

Így a 2024-ban nyugdíjat igénylőknek nem kell tartaniuk attól, hogy kedvezőtlenebb szorzókkal állapítanák meg a nyugdíjuk alapját képező nettó számított havi életpálya átlagkeresetük összegét.

Még jobban járhatnak, ha esetleg idén sor kerülne egy évközi minimálbér-emelésre is,

mert ez tovább növelhetné a nemzetgazdasági nettó átlagkeresetet (aminek nominális növekedési ütemétől függ a valorizáció jövő évi mértéke).

Azt nem említi a törvény, hogy a nyugdíj összege drámai mértékben függ attól is, hogy valaki melyik évben igényli a nyugdíját. Pedig Magyarországon hasonló életpályák, hasonló szolgálati időtartamok, hasonló keresetek mellett is nagy mértékben eltérő összegű nyugdíjakat állapíthatnak meg a nyugdíjigénylés évétől függően – jegyzi meg egyebek mellett a szerző.