Infostart.hu
eur:
387.57
usd:
329.47
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Drónnal készített képen a Velencei-tó a partfal komplex, fenntartható rehabilitációja projektzáró esemény napján Gárdonynál 2023. április 28-án. A mintegy 14 milliárd Ft uniós támogatásból megvalósuló beruházás keretében 47 helyszínen, összesen 29 km hosszúságban újultak meg a partvédőművek, valamint több helyszínen áramlásjavító kotrásokat végeztek. A kiemelt mederanyag egy részéből költőszigetek lettek kialakítva a nádas lápi részén, amely számos, tó körül fészkelő madárfajnak nyújt otthont.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Váratlan fordulat a Velencei-tónál

A vízszínt 17 centiméterrel magasabb, mint egy éve ilyenkor.

Az elmúlt hetek csapadékos időjárásának hatására a Balaton vize már elérte az üzemi vízszintet, ezért a zsilipet is meg kellett nyitni a Sió-csatornán, de feol.hu cikke szerint sokat javult a helyzet a Velencei-tónál is, amelyet tavaly már a kiszáradás fenyegetett.

A Velencei-tó vízállása Agárdnál június 6-án 104, június 13-án azonban már 109 centiméter volt, tehát csak az elmúlt egy hét esőzései plusz 5 centiméteres vízszint emelkedést jelentettek
– közölte a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság. A 2023. június 13-án Agárdnál mért 109 centiméteres vízállással szemben 2022. június 13-án ugyanott csak 92 centimétert mutatott a mérőeszköz, azaz

jelenleg a Velencei-tó vízállása 17 centiméterrel magasabb, mint tavaly ilyenkor volt.

Az egész elmúlt esztendőben a Velencei-tó legmagasabb vízállása április 10-én adódott, akkor 102 centimétert jelentettek.

Az idei június első két hetében Agárdnál több csapadék hullott, mint általában máskor az egész hónapban szokott. Ez rendkívül jó hatással volt a Velencei-tó vízszintjére. Általában a tavaszi felmelegedéssel együtt elindul a lassú párolgás a tóból, ezért május-júniusban jellemzően apad a vízszint. Az idei hűvösebb tavasz és több eső viszont ennek az ellenkezőjét eredményezte: emelkedett a vízállás.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×