eur:
401.2
usd:
345.56
bux:
97958.26
2025. június 25. szerda Vilmos
Szabadság híd díszkivilágításban a Föld órája elnevezésű akció előtt 2021. március 27-én. A Föld óráját szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) minden év márciusának utolsó szombatján, az óraátállítás előtti estén arra kéri a mozgalom támogatóit, hogy egy órára kapcsolják le a felesleges lámpákat és elektromos berendezéseket. A szimbolikus lekapcsolás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra, valamint a természeti értékek megőrzésének fontosságára és a fenntartható életmódra.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Kiss Ambrus: Az évtized végére Budapest csak annyi energiát használjon, amennyit meg is termel

Nem érkezett érvényes ajánlat a BKV áramellátási pályázatára, így egyelőre nem tudni, honnan veszi a társaság januártól az áramot. A Főpolgármesteri Hivatal most azt vizsgálja, hogyan lehetne rövidebb időre pályázatot kiírni. Ezt nyilatkozta az InfoRádiónak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. jelezve azt is, bár nem tudják, hogyan vészeli át Budapest költségvetése az idei évet, nem akarják a közszolgáltatásokat korlátozni.

Kiss Ambrus azt is, jelezte, hogy nem akarják a közszolgáltatásokat korlátozni, bár egyelőre még nem tudják, miként vészeli át Budapest költségvetése az idei évet.

Aa BKV sikertelen áramellátási pályázatával kapcsolatban pedig azt mondta: oly mértékben kilőttek az energiaárak, hogy a korábbi évek beszerzési árai mára tízmilliárdokkal emelkedhettek. Közölte, a BKV úgynevezett vontatott energia beszerzésére kiírt éves közbeszerzésére egyelőre még nem érkezett érvényes ajánlat. De ez szerinte önmagában még nem jelenti azt, hogy január 1-jén nem lesz áram a vezetékben. Inkább csak azt: várhatóan olyan magas áron juthatnak végül energiához, ami bizonyosan kigazdálkodhatatlan lesz a társaság számára.

Hozzátette: a főváros elkezdte megvizsgálni – nemcsak a BKV-nál, hanem például a közvilágításnál, illetve vízszolgáltatás esetében is –, hogy hogyan lehetne az évesnél rövidebb időtartalomra kiírni beszerzéseket. Hiszen a gyorsan változó energiapiac mellett nagyon nehézkes lekövetni azt, hogy milyen árakkal lehet számolni. Kiss Ambrus megjegyezte, összehasonlításul a BKV 246 gigawattórát használ föl egy évben, ami háromszor több áram, mint amennyi a fővéros közvilágításhoz kell.

A főpolgármester-helyettes nem gondolja azt, hogy jövőre nem lesz áram. Inkább arra számít, hogy annak

olyan ára lesz, amit nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz előteremteni kormányzati segítség nélkül.

Meglátása szerint ez a probléma nem kizárólag Budapestet, illetve a BKV-t érinti, mivel ez ugyanúgy igaz lehet a MÁV-ra és nyilván más nagyvárosok tömegközlekedésére is - tette hozzá.

Túlélés

Kiss Ambrus az InfoRádió érdeklődésére a főváros takarékossági intézkedéseire is kitért. Emlékeztetett, hogy a Fővárosi Önkormányzat a nyáron arra kérte a – nem ápolási tevékenységet végző – intézményeit, hogy a hűtési hőmérséklet ne menjen 25 Celsius alá, illetve hogy télen a fűtés pedig 21 fok fölé, mivel minden egyes megtakarított hőfok százalékokban kifejezhető energiamegtakarítást jelent. Előbbi esetében 12 százalékot, utóbbinál pedig 6 százalékot jelent már egy fok is – jegyezte meg a politikus. Majd hozzátette: miután nem tudni, milyen lesz a tél, nyilván azt sem lehet megmondani, mennyit fognak tudni ezzel megspórolni.

A közvilágítás esetében az a döntés hozta a Fővárosi Közgyűlés, hogy mintegy két órával rövidítik a díszkivilágítás időtartalmát, ami 0,86 gigawattóra megtakarítás. Ez mai árakon számolva 500 millió forintot is jelenthet egy év alatt. Kiss Ambrus szerint az igazi megtakarítást azonban a közvilágítás energetikai korszerűsítése jelentené, mi elmondása alapján jelenleg is zajlik, és amit szeretnének felpörgetni. „Egy régi típusú lámpatest cseréje az izzóval együtt 40 százalékos megtakarítást jelent” – magyarázta Kiss Ambrus, aki szerint ezzel a programmal érdemben csökkenthető Budapest közvilágításának költsége, de ennek végrehajtása nem egyik hónapról a másikra történik.

Budapest, a fentieken túl a BKV-nál is megtakarításba kezdett, főként a dízel felhasználásának tekintetében. A főpolgármester-helyettes jelezte, szinte mindegyik cégnél végeznek napelemes programokat, amivel helyben képesek energiát előállítani.

Kiss Ambrus szerint az idei évre vonatkozó számokat viszont csak jövőre, a fűtési időszak végén tudnak majd mondani, amikor már láthatóak lesznek, hogy mit hoznak az említett energiatakarékos lépések. „De azt gondolom, hogy egy jó és helyes irányba indultunk el…

a cél, hogy az évtized végére Budapest közszolgáltatásai annyi energiát használjanak el, mint amennyit a főváros képes megtermelni,

energiafüggetlenné válva a külső tényezőktől” – húzta alá.

A főpolgármester-helyettes azt is közölte: továbbra sem tudni, hogy hogyan vészeli át Budapest költségvetése az idei évet; amit biztosra vesz – más polgármesterek megnyilvánulásai alapján –, hogy ezzel a problémával nem kizárólag a főváros küzd. Szerinte a településeknek lassan arról kell dönteniük, hogy belemennek-e az „öncsonkolás” verziójába, amikor egyesével önként lekapcsolgatják az egyes közszolgáltatásaikat, vagy az utolsó percig kitartanak, még ha nem tudják, hogyan lesz kifizetve a számla. Kiss Ambrus szerint a Fővárosi Önkormányzat az utóbbit választotta, és

nem kívánják korlátozni a közszolgáltatásokat.

Mint rámutatott, Budapest esetében fel sem merülhet a közvilágítás korlátozása, vagy a közösségi közlekedés felfüggesztése, minden más viszont csak elenyésző megtakarítást jelentene, amit társadalompolitikai szempontból kifejezetten káros lenne csinálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tóth Norbert napjaink háborúiról: a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer leépülését látjuk

Tóth Norbert napjaink háborúiról: a jelenlegi nemzetközi jogi keretrendszer leépülését látjuk

Oroszország a saját ukrajnai agressziójának az igazolását láthatja abban, hogy Izrael megelőző csapást mért Iránra, amely háborúvá terebélyesedett, de az InfoRádiónak nyilatkozó nemzetközi jogász szerint a két konfliktus jogi megítélésében legalább annyi a különbség, mint a hasonlóság.

Szakértő: példa nélküli, nagyon furcsa szuperkoalíció alakult Romániában

Bizalmat szavazott a kétkamarás román parlament a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételével megalakult, Ilie Bolojan (PNL) vezette koalíciós kormánynak. Az új román kormány terveiről Szakáli István Lorándot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány stratégiai igazgatóját kérdeztük.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.25. szerda, 18:00
Navracsics Tibor
közigazgatási és területfejlesztési miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. június 24. 22:13
×
×
×
×