Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Szabadság híd díszkivilágításban a Föld órája elnevezésű akció előtt 2021. március 27-én. A Föld óráját szervező Természetvédelmi Világalap (WWF) minden év márciusának utolsó szombatján, az óraátállítás előtti estén arra kéri a mozgalom támogatóit, hogy egy órára kapcsolják le a felesleges lámpákat és elektromos berendezéseket. A szimbolikus lekapcsolás célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az éghajlatváltozásra, valamint a természeti értékek megőrzésének fontosságára és a fenntartható életmódra.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Kiss Ambrus: Az évtized végére Budapest csak annyi energiát használjon, amennyit meg is termel

Nem érkezett érvényes ajánlat a BKV áramellátási pályázatára, így egyelőre nem tudni, honnan veszi a társaság januártól az áramot. A Főpolgármesteri Hivatal most azt vizsgálja, hogyan lehetne rövidebb időre pályázatot kiírni. Ezt nyilatkozta az InfoRádiónak Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes. jelezve azt is, bár nem tudják, hogyan vészeli át Budapest költségvetése az idei évet, nem akarják a közszolgáltatásokat korlátozni.

Kiss Ambrus azt is, jelezte, hogy nem akarják a közszolgáltatásokat korlátozni, bár egyelőre még nem tudják, miként vészeli át Budapest költségvetése az idei évet.

Aa BKV sikertelen áramellátási pályázatával kapcsolatban pedig azt mondta: oly mértékben kilőttek az energiaárak, hogy a korábbi évek beszerzési árai mára tízmilliárdokkal emelkedhettek. Közölte, a BKV úgynevezett vontatott energia beszerzésére kiírt éves közbeszerzésére egyelőre még nem érkezett érvényes ajánlat. De ez szerinte önmagában még nem jelenti azt, hogy január 1-jén nem lesz áram a vezetékben. Inkább csak azt: várhatóan olyan magas áron juthatnak végül energiához, ami bizonyosan kigazdálkodhatatlan lesz a társaság számára.

Hozzátette: a főváros elkezdte megvizsgálni – nemcsak a BKV-nál, hanem például a közvilágításnál, illetve vízszolgáltatás esetében is –, hogy hogyan lehetne az évesnél rövidebb időtartalomra kiírni beszerzéseket. Hiszen a gyorsan változó energiapiac mellett nagyon nehézkes lekövetni azt, hogy milyen árakkal lehet számolni. Kiss Ambrus megjegyezte, összehasonlításul a BKV 246 gigawattórát használ föl egy évben, ami háromszor több áram, mint amennyi a fővéros közvilágításhoz kell.

A főpolgármester-helyettes nem gondolja azt, hogy jövőre nem lesz áram. Inkább arra számít, hogy annak

olyan ára lesz, amit nagyon nehéz, sőt, lehetetlen lesz előteremteni kormányzati segítség nélkül.

Meglátása szerint ez a probléma nem kizárólag Budapestet, illetve a BKV-t érinti, mivel ez ugyanúgy igaz lehet a MÁV-ra és nyilván más nagyvárosok tömegközlekedésére is - tette hozzá.

Túlélés

Kiss Ambrus az InfoRádió érdeklődésére a főváros takarékossági intézkedéseire is kitért. Emlékeztetett, hogy a Fővárosi Önkormányzat a nyáron arra kérte a – nem ápolási tevékenységet végző – intézményeit, hogy a hűtési hőmérséklet ne menjen 25 Celsius alá, illetve hogy télen a fűtés pedig 21 fok fölé, mivel minden egyes megtakarított hőfok százalékokban kifejezhető energiamegtakarítást jelent. Előbbi esetében 12 százalékot, utóbbinál pedig 6 százalékot jelent már egy fok is – jegyezte meg a politikus. Majd hozzátette: miután nem tudni, milyen lesz a tél, nyilván azt sem lehet megmondani, mennyit fognak tudni ezzel megspórolni.

A közvilágítás esetében az a döntés hozta a Fővárosi Közgyűlés, hogy mintegy két órával rövidítik a díszkivilágítás időtartalmát, ami 0,86 gigawattóra megtakarítás. Ez mai árakon számolva 500 millió forintot is jelenthet egy év alatt. Kiss Ambrus szerint az igazi megtakarítást azonban a közvilágítás energetikai korszerűsítése jelentené, mi elmondása alapján jelenleg is zajlik, és amit szeretnének felpörgetni. „Egy régi típusú lámpatest cseréje az izzóval együtt 40 százalékos megtakarítást jelent” – magyarázta Kiss Ambrus, aki szerint ezzel a programmal érdemben csökkenthető Budapest közvilágításának költsége, de ennek végrehajtása nem egyik hónapról a másikra történik.

Budapest, a fentieken túl a BKV-nál is megtakarításba kezdett, főként a dízel felhasználásának tekintetében. A főpolgármester-helyettes jelezte, szinte mindegyik cégnél végeznek napelemes programokat, amivel helyben képesek energiát előállítani.

Kiss Ambrus szerint az idei évre vonatkozó számokat viszont csak jövőre, a fűtési időszak végén tudnak majd mondani, amikor már láthatóak lesznek, hogy mit hoznak az említett energiatakarékos lépések. „De azt gondolom, hogy egy jó és helyes irányba indultunk el…

a cél, hogy az évtized végére Budapest közszolgáltatásai annyi energiát használjanak el, mint amennyit a főváros képes megtermelni,

energiafüggetlenné válva a külső tényezőktől” – húzta alá.

A főpolgármester-helyettes azt is közölte: továbbra sem tudni, hogy hogyan vészeli át Budapest költségvetése az idei évet; amit biztosra vesz – más polgármesterek megnyilvánulásai alapján –, hogy ezzel a problémával nem kizárólag a főváros küzd. Szerinte a településeknek lassan arról kell dönteniük, hogy belemennek-e az „öncsonkolás” verziójába, amikor egyesével önként lekapcsolgatják az egyes közszolgáltatásaikat, vagy az utolsó percig kitartanak, még ha nem tudják, hogyan lesz kifizetve a számla. Kiss Ambrus szerint a Fővárosi Önkormányzat az utóbbit választotta, és

nem kívánják korlátozni a közszolgáltatásokat.

Mint rámutatott, Budapest esetében fel sem merülhet a közvilágítás korlátozása, vagy a közösségi közlekedés felfüggesztése, minden más viszont csak elenyésző megtakarítást jelentene, amit társadalompolitikai szempontból kifejezetten káros lenne csinálni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×