Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Nyitókép: Pixabay

Fordulat jöhet a hazai energiatermelésben

A magyarországi nap- és szélerőművi kapacitások fejlesztéséről beszélt a technológiai és ipari miniszter abban az interjúban, amit a törökországi látogatása végén adott. Palkovics László szerint a naperőművi kapacitások a mostani 3 gigawattról már jövő év végére 8 gigawattra ugorhatnak.

A török Anadolu hírügynökségnek Palkovics László azt is elmondta, hogy a geotermikus, illetve a szélenergiába való beruházásokkal együtt összesen 16 milliárd eurónyi fejlesztés valósulhat meg a következő évtizedben.

Palkovics László bejelentését üdvözölte az Energia klub is. A szervezet ügyvezetője érdeklődésünkre kijelentette, hogy Magyarország rendelkezik annyi napenergiás teljesítménnyel és szélenergiával, ami képessé teheti ekkora fejlesztésekre.

Méhes Martina azonban felhívta a figyelmet arra is, hogy

a naperőművi kapacitások egy esztendő alatti gyarapítását megnehezítheti a hosszadalmas hazai engedélyeztetési eljárás és a megfelelő nagyságú földterület megtalálása.

Ez utóbbira azonban lenne alternatíva. Mégpedig az a számos más országban már bevett szokás, amely szerint nemcsak hatalmas földterületeket borítunk be napelemekkel, hanem épületek tetejére, vagy az autópályák mentén a zajvédő sávokra lehet napelemeket telepíteni.

"Számos innovatív, kreatív megoldás létezik, amivel nem szükséges nagy földterületeket elfoglalni erre a célra"

– hangoztatta az alternatív energiák szakértője.

Azt is megemlítette, hogy a szélerőművek esetében 8 éves mulasztását korrigálhatja a kormány. Viszont a jelenleg érvényben lévő szabályozás gyakorlatilag ellehetetleníti a szélturbinák telepítését az országban. A vonatkozó törvény szerint ugyanis lakott területtől csak 12 kilométerre lehet ilyet építeni.

„Van is egy térképünk, amin tökéletesen látszik, hogy emiatt

Magyarországon nincs egy olyan négyzetcentiméter sem, ahova szélturbinákat lehetne építeni”

– közölte Méhes Martina.

Az Energiaklub szakmai vezetője szerint előremutató, hogy végre egyszerre lehet nap és szélerőművek fejlesztéséről gondolkodni.

Nagyon fontos rendszerszabályozási szinten, hogy míg a naperőművek napközben termelnek villamos energiát, addig a szélturbinák általában inkább a kora hajnali és késő éjjeli órákban. Így nagyon szépen kiegyenlíthető lehet az áramtermelés a villamosenergia hálózatban.

"A szélerőművek mellőzése nagyban visszavetette a megújuló energiák terjedését az országban, holott ez legolcsóbb áramtermelési forma.

Alkalmazásával pedig a jelenlegi energiaválság sem lenne ilyen szorongató" – nyilatkozta Méhes Martina, az Energia klub ügyvezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×