Ennek keretében 2023 végére a napenergiatermelés kapacitását 3 gigawattról 8 gigawattra növelnék, amit aztán, a szükséges berendezések magyarországi gyártása esetén, 20-24 gigawattra lehet felfuttatni. A miniszter az Anadolu, török hírügynökségnek nyilatkozott, amelyről a vg.hu közöl részletes beszámolót.

A portál idézi Palkovics Lászlót, aki elmondta még, hogy Magyarország más alternatív energiaforrások kiaknázását is tervezi, mint a biogáz, a biometán és a biomassza. Közölte: a geotermikus és a szélenergiába való befektetésekkel együtt a következő 10 évben, összesen 16 milliárd euró értékben jöhet létre befektetés.

A vg.hu ezzel kapcsolatban arra emlékeztet, hogy egy 2016-os kormányrendelet értelmében nem lehetséges szélfarmot telepíteni a lakott területtől számított 12 kilométeres védőtávolságon belül. Ez a kikötés a gyakorlatban azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan pont Magyarországon, ahol lehetséges szélerőművet felállítani.

Palkovics László azt is elárulta, hogy Magyarország, Törökország, Szerbia és Bulgária között egyezség született: a felek célja nagyobb részt szerezni a Kína és Európa közötti vasúti áruforgalomból. Az orosz-ukrán háború következtében az ukrajnai tranzit beláthatatlan ideig ellehetetlenült, ezért a Kína-Európa vasúti kereskedelem útvonala a jövőben Törökországon keresztül haladhat. Ehhez a Boszporusz tengerszoros alatt épülhet ki vasútvonal, ami Bulgárián és Szerbián keresztül Magyarországig, "Európa szívéig" vezethet. Az elképzelés egybevág az unió azon törekvésével, hogy a Kína és Európa közötti áruforgalomban a jelenlegi 20 százalékról 50 százalékra növeljék a vasúti szállítás arányát.

A technológiai és ipari miniszter egyébként Törökországban főleg a hadiipari együttműködés fokozásáról tárgyalt. A vg.hu szerint elsősorban nem hadfelszerelések és fegyverek vásárlása a cél, hanem sokkal inkább azok közös fejlesztése és gyártása. Palkovics László arra hívta fel a figyelmet, hogy a török vállalatok számára kitűnő együttműködési lehetőséget jelent a zalaegerszegi Zala Zone járműipari tesztközpont.

"A közös kutatás-fejlesztési projektek, a közös gyártás, valamint a közös tudományos kutatások mind Magyarország, mind Törökország számára kölcsönös előnyökkel járhatnak" - jegyezte meg a miniszter.

Magyarországon hamarosan megkezdődik a török Nurol Makina vállalat kétfajta páncélozott autójának is a gyártása. A nagyobb járművet, Gidrán néven már rendszerbe is állította a Magyar Honvédség. Emellett a katonák érdeklődnek a török Bayraktar cég felfegyverezhető drónjai iránt is. Ezekről Palkovics László azt mondta: "a riválisokhoz képest megfizethetőbbek és hatékonyabb technológiával rendelkeznek".

Közölte, hogy a kormány nem csak vásárlásban gondolkodik, hanem a magyarországi gyártás kérdését is kiemelten kezeli. Azonban azt is hozzátette, hogy beszerzésről a honvédelmi tárca illetékessége dönteni.