Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője felszólal a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat kivételes eljárásban tárgyalt összevont vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy napon lehetnek 2024-ben az EP- és az önkormányzati választások

Csökkenteni kívánják a kormánypártok egy törvénymódosítással a frakciók támogatását is – nem egyforma mértékben.

A Fidesz és KDNP a jövő héten törvényjavaslatban kezdeményezi, hogy a baloldali frakciók támogatása 3 milliárddal, a kormánypártiaké pedig 2 milliárd forinttal csökkenjen ebben a ciklusban, valamint alaptörvénymódosítást is indítványoz, hogy az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat a jövőben egy időben tartsák meg - közölte egy keddi háttérbeszélgetésen Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető.

Kocsis Máté a frakciók támogatásának csökkentését azzal indokolta: a "hat frakciós trükközéssel" a baloldali pártok sokkal többe kerülnének a következő ciklusban, mint az előzőben, holott veszítettek 800 ezer szavazót és 10 képviselőt. Ennek ellenére 3 milliárd forinttal többet akarnak kapni, ami "nagyon nincs rendjén", nem tükrözi a választói akaratot, nem fair és nem is támogatható sem költségvetési, sem politikai értelemben - hangsúlyozta.

Kifejtette: az előző négy évben egy kormánypárti képviselő után havi 2,2 millió forintos, egy ellenzéki képviselő után pedig 3,1 millió forintos támogatást kaptak a frakciók, míg a jelenlegi ciklusban egy kormánypárti képviselő 2,6 millió forintba, egy baloldali pedig 4,5 millió forintba kerülne.

Úgy értékelt: ezzel keletkezik havonta képviselőnként másfél millió forint olyan többlete a baloldalnak, amire nem jogosult, hiszen még annyi képviselője sincs, mint az előző ciklusban. Jelezte: ha ehhez a kérdéshez nem nyúlnának hozzá és minden marad a régiben, akkor összesen hatmilliárd forinttal többe kerülnének a frakciók négy év alatt, mint az azt megelőző ciklusban.

A kormánypártok ezen szeretnének változtatni, ezért azt javasolják, hogy ebből a hat milliárd forintból a baloldal "adjon le" hármat, a Fidesz-KDNP pedig kettőt. A változások jövő januártól lépnének életbe. Megjegyezte: a baloldaliak még így is "felül lesznek finanszírozva", és többe fognak kerülni, mint a kormánypárti képviselők.

A Fidesz frakcióvezetője jövő kedden nyújtja be a Háznak javaslatát, amely szerint az országgyűlési törvény mellett a házszabály is módosulna. Változtatnának a frakciókból való kilépés és belépés szabályain, valamint a beszédjoggal kapcsolatban is módosításokat javasolnak, így többek között az időkeretes viták hossza is csökkenhet.

Közölte azt is: javasolják, hogy 2024-ben már egy időben tartsák meg az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat, amellyel 9-10 milliárdot lehetne megspórolni. Ehhez alkotmánymódosítás szükséges.

Címlapról ajánljuk
Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

Demerzel átka, avagy új adózás jöhet a humanoid robotok miatt

A demográfiai válság és a technológiai forradalom kettős szorítása miatt 2–5 éven belül elkerülhetetlenné válik az adórendszerek gyökeres reformja. Mivel az aktív munkavállalók száma globálisan csökken, a közfinanszírozás és a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága érdekében az államok kénytelenek új adóalanyokat – algoritmusokat és humanoid robotokat – bevonni a közteherviselésbe.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×