Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Maruzsa Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke a felsőoktatási felvételi ponthatárokról tartott sajtótájékoztatón a hivatalban 2016. július 27-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Csend honol az alaptanterv körül, a munka azonban zajlik gőzerővel

Nyugodt tanévet zárunk pénteken – fogalmazott az InfoRádió Aréna című műsorában a köznevelésért felelős helyettes államtitkár. Maruzsa Zoltán hozzátette: ebben a tanévben mintegy 800 intézményben volt valamilyen felújítás.

Az elmúlt év folyamán kevés változás történt abból a szempontból, hogy jogszabályi környezetváltásra, fenntartóváltásra, átszervezésre nem került sor, jegyezte meg Maruzsa Zoltán. Ennek ellenére számos örömteli dolog zajlott: az uniós források felhasználása lényegében a tavalyi, illetve az idei évre összpontosult, emelte ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) helyettes államtitkára.

"Rengeteg felújítás, infrastruktúrafejlesztés zajlik. Az elmúlt hónapokban összességében mintegy

800 helyszínen, 276 milliárd forintnyi nagyságrendű hazai illetve uniós forrásból zajló felújítás, bővítés, átalakítás (…) zajlott"

– emelte ki, hozzátéve, hogy ennek megvan a maga ciklikussága; a 2014-2020-as költségvetési uniós ciklusnak a forrásfelhasználása éppen most "dübörög".

Maruzsa Zoltán az idei év örvendetes fejleményének nevezte azt is, hogy a kormány döntése értelmében bővül az ingyenes tankönyvellátásban részt vevők köre a 2020-as tanévtől.

"Gyakorlatilag egy teljes tankönyvellátási portfóliót biztosítunk majd."

A helyettes államtitkár tájékoztatása szerint a 2020-as költségvetés, amelynek most zajlik a vitája, már tartalmazza az ehhez szükséges többletforrásokat, az a törvénymódosítás pedig, amit a napokban nyújtott be az Emmi az Országgyűléshez, a tankönyvszabályozás ezzel összhangban lévő átalakítását. Így már nem lesz szükség a 2013-as tankönyvtörvényre, amely korábban az állami feladatellátás hátterét teremtette meg, jegyezte meg.

Az új Nemzeti alaptantervvel kapcsolatban Maruzsa Zoltán kérdésre válaszolva közölte, zajlik a munkaanyag átdolgozása a beérkezett észrevételek alapján, különféle szakértői csoportok bevonásával, ez azonban a tanévet nem befolyásolta.

A köznevelésért felelős helyettes államtitkárral készül teljes beszélgetést meghallgathatják péntek este 6 órától az InfoRádióban.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×