Infostart.hu
eur:
386.19
usd:
331.57
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog
Diákok kitöltik a feladatlapokat a központi írásbeli felvételi vizsgán az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégiumban 2015. január 17-én. Ezen a napon 480 intézmény 499 vizsgahelyszínén tartják a középfokú iskolák központi írásbeli felvételi vizsgáit a 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumokban, továbbá a 9. évfolyamra és az Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkezők számára. Orosházán 260 fiatal ír felvételit.
Nyitókép: Rosta Tibor

Pedagógusok: higgadtabban indul a tanév, de vannak gondok

A pedagógus-szakszervezetek még semmit nem láttak az új Nemzeti Alaptanterv tervezetéből, holott ősszel már szavaznának róla a kormánypártok – hangzott el az InfoRádió Aréna című műsorában. Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke és Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke az új tanévről és a tanárok fizetéséről is beszélt.

Múlt héten Bódis József, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára azt nyilatkozta, hogy elkészült az új Nemzeti alaptanterv munkaváltozata, ám a tervezet függ a pedagógusok visszajelzésétől is, mivel az anyagot társadalmi vitára bocsátják majd. A pedagógusok azonban eddig nem kapták meg a dokumentumot – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke.

„Még senki nem látott semmit a NAT-ból, kifeszített íjként várjuk azt a pillanatot, amikor kézbe foghatjuk”

– fogalmazott, hozzátéve: jelezték Bódis József államtitkárnak, hogy részt kívánnak venni a széles körű társadalmi egyeztetésben.

Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke tartott attól, hogy így kevés idő lesz a valódi társadalmi vitára. A legutóbbi ígéret szerint ősszel tekintheti meg a szakma a tervezetet, az őszi törvénykezési időszakban pedig már szavazni akarnak róla – emelte ki.

„Ennek a társadalmi vitája már csak formaság lehet, hogyha 2019 szeptember 1-jén be akarják vezetni”

– tette hozzá. Szabó Zsuzsa szintén fontosnak tartotta, hogy a társadalmi vita elég hosszú és elég széles körű legyen az új nemzeti alaptantervről.

Tanévkezdés

A pedagógusok most sem tudnak úgy tekinteni a tanévkezdésre, hogy minden rendben van – mondta Szabó Zsuzsa. Mint kiemelte: elsősorban az álláshelyek betöltésével van probléma, más tekintetben ugyanakkor higgadtabban indul a tanév, hiszen

nem történtek kardinális változások.
Budapest, 2018. július 3.
Szabó Zsuzsa elnök (k), valamint Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás alelnökök (j), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új vezetői bemutatkozó sajtótájékoztatójukon a szakszervezet székházában 2018. július 3-án.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Szabó Zsuzsa elnök (k), Gosztonyi Gábor (b) és Totyik Tamás alelnökök (j), a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) új vezetői bemutatkozó sajtótájékoztatójukon a szakszervezet székházában 2018. július 3-án. MTI Fotó: Bruzák Noémi

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, Szűcs Tamás azt mondta: szeretnének összehívni egy kerekasztalt a kormányzat és a szakszervezetek képviselőivel. A szervezet vezetője hangsúlyozta:

a legnagyobb probléma a pedagógusok fizetésével van.

Szerinte a béremelés – mely más ütemben zajlott, mint ígérték – az idei évre megtorpan.

A pedagógushiányról, arról, hogy milyen szakos tanárokból van a legnagyobb hiány, nincs hivatalos összesítés – mondta Szabó Zsuzsa. A PSZ elnöke elárulta: főként azok a kollégák hiányoznak a rendszerből, akik a piacon magasabb bérért tudnak elhelyezkedni. Az átlagéletkor 47 év a szakmában, ez azért is jelent lényegi problémát, mivel főként nők dolgoznak pedagógusként, akik 40 év múltán mehetnek nyugdíjba, sokaknak vészesen közeledik ez az időpont.

Pályaelhagyók

A tanárszakra jelentkezők 45 százaléka nem diplomázik, az egyetemet elvégzők 30 százaléka csupán 1-2 évet tölt a pályán, majd 5 év múlva újabb 30 százalék hagyja ott a tanítást – tette hozzá Szűcs Tamás. Noha – szerinte – jelentős keretfeltétel-változtatásokra lenne szükség, a felelősök mégis mindig azt hangoztatják: nincs baj. A 30 százalékos túljelentkezés a pedagógus pályára nem válasz a lemorzsolódásra – jegyezte meg Szűcs Tamás.

A kormányzati kommunikáció nagymértékű béremelésről szól, ám ha ez így lenne, nem hagyná el annyi pedagógus a tanári pályát – mondta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A kezdők 1-2 ezer forinttal kerestek csak többet a garantált bérminimumnak köszönhetően, így a fenntartónak 200 ezer forintra kellett kiegészíteni a gyakornoki fizetéseket. Szűcs Tamás szerint

nevetségesek a régi és új bérek közötti különbségek.
Budapest, 2018. április 20.
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) újonnan megválasztott ügyvezető elnöke sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Oktatásért Felelős Államtitkársága előtt Budapesten 2018. április 20-án.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének újonnan megválasztott ügyvezető elnöke sajtótájékoztatót tart az Emberi Erőforrások Minisztériumának Oktatásért Felelős Államtitkársága előtt Budapesten 2018. április 20-án. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Plusz juttatások és pótlékok már nincsenek a rendszerben – tette hozzá a PDSZ vezetője. Se a túlmunkáért, se a két szakért nem jár több pénz. A mozgóbérjelleg ellen minden pedagógus szakszervezet tiltakozik. A PSZ és a PDSZ elnöke szerint is vissza kellene állítani a kötelező óraszámot, 22 órában megállapítva.

Fejlesztések

Az épületek felújítása évtizedekre szól, de az informatikai fejlesztéseket három-négyévente meg kell majd ismételni – mondta Szűcs Tamás. A fő iránynak az informatika korszerűsítésének kell lennie, a szakképzésben pedig a tanműhelyeket, térségi integrációs szakképzésű központokat kéne fejleszteni. „Információm szerint már látszik, hogy nincs hozzá elegendő forrás” – fogalmazott, hozzátéve: éppen ezért a szakképzés jobban nyitott a partnerek felé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Egy gazdagabb ország államháztartásával vetekvő plusz vagyont hoztak össze a kínai kereskedők

Kína 2025-ben történelmi csúcsra növelte külkereskedelmi többletét, miközben az export továbbra is stabil növekedést mutatott, az import pedig az év végén élénkülni kezdett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem visszaesését más régiók bővülő kereslete ellensúlyozta, miközben az áruszerkezet egyre inkább a magas hozzáadott értékű termékek felé tolódott. A rekordtöbblet egyszerre járult hozzá a gazdasági növekedéshez és vet fel hosszabb távú kérdéseket a fenntarthatóságról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×